Hőgye István: Zempléni históriák I. A honfoglalástól 1849-ig. Szemelvények a történelembarátok körei részére - Történelmi füzetek 1. (Budapest - Miskolc, 1986)

nek kiváltképpen /kik Tokajban igen számosak/ oly szükséges a gyertya, mint a kenyér, só,-főzelék s egyebek, emberek élelmére valók. Könyörgöm emellett alázatosan, hogy én Cseh Országból ide származott lévén, porció fizetés terhe alól az olyaténoknak engedtetni szokott néhány esztendei szabadsággal örvendezhessek. Tokaj, 1784. november 12. Tokajban lakos Szedliczky János szappanfőző mesterember. /Zemplén megye Levéltára, Dongó-féle gyűjtemény, Loc.406. No.24./ KÉRDÉSEK: Mire hivatkozással kér árulási engedélyt Tokajba a szappanfőző? A kérelemből milyen céhszokásokat ismersz meg? Milyen nemzetiségűek lehettek a tokaji szappanfőző, gyertyamártó mesterek? Miért kaptak adókedvezményt a letelepedők, az új boltot nyitók? XVIII. századi sárospataki céhszabályzat