Hőgye István: Zempléni históriák I. A honfoglalástól 1849-ig. Szemelvények a történelembarátok körei részére - Történelmi füzetek 1. (Budapest - Miskolc, 1986)

42. A SZERENCSI VÁR LEÍRÁSA 1717-BEN Ez a négyszögletes formájú szerencsi vár két részből áll, messze kiterjedő mocsaraktól környékezve. Kelet felöl két nagyobb bástyatorony van, melyek egyikének fedele egészen rongyos, eközött a két bástyatorony között kétemelet magasságú épületsor húzódik, melynek közepén van a kapu, ezelőtt pedig felvonóhíd, de amely már most egészen rommá vált. Az épületsornak alsó emeletén három nagyobb istálló van lovak számára, és egy szűk.kamra. /Zemplén megye Levéltára, Loc.l. No.24. Almássy család polgári perei./ MAGYARÁZAT: A Rákóczi szabadságharc után a szerencsi urdadalmat Rákóczi Julianna megtarthatta, és ez öröklődött az Almássyak, Erdödyek köfttt. 1717-ben polgári perben összeírták vagyonukat, és ebben szerepel a fenti várleírás. KÉRDÉSEK: Mit tudsz a szerencsi vár történetéről, szerepéről? Milyen állapotban van jelenleg, milyen célt szolgál? Szerencsi református templom