Dankó Imre: A Sajó - Hernád-melléki hajdútelepek (Sátoraljaújhely, 1991)

III. A Sajó-Hernád-melléki hajdútelepek sora - Megyaszó - Monok - Ónod

14. Magok szükségére dolgokban Revet ne fizessenek, de másoknak megh ne engedtessek idegeneknek i ki penigh idegen Ember Marhajat eövének mondana s azonban cziak az Rev fizetést vesztene ell velle s nem eövé volna comperialtatvan elegendeokeppen illyen czilardsaga, minden Teorvény nélkül Tizenkét forinton maradgíon. Toties, quoties csielekszi, kieröl az Hadnagya igazat szolgaitassa, harmada eövé légien az birsagnak ket része magunké. Az mint hogy oda Szállásokat megh cngcdgiük ez levelünk által: Minekokáért Pataki Prefektus hivün kegyelmesen parancsolljuk ebbeli kegyelmes Annuentiankat igy ertven megh irt helyre telependendeo Vitézeket Tarcza es másokkal Tartassa ebben megh. Secus non factum. Datum in Arce Nostra Gyalu 30. Aug. Anno 1642. Georgius Rákóczi."

29 Megyaszó Régen két részből - Alsó- és Felső-Megyaszó - álló Zemplén megyei község Rákóczi birtok volt. Pár adat arról szól, hogy hajdútelep volt, bár a hajdútelepektől kissé távol esett. A XVIII. században jellegzetes kis- és középnemesi helységgé lett.

30 Monok Ősrégi zempléni község. Szerencstől északra mintegy hat km távolságra fekszik. Fekvése és hajdútelep mivoltára vonatkozó adatnélkülisége indokolja, hogy ne vegyük hajdútelepnek. A Harangod puszta egészen idáig felnyúlt. Az 1635-ös országgyűlésen szereplő zempléni követek hajdútelepeként említették. Ónod A Sajó itteni árterületén az Árpádok alatt egy 2500 méter hosszú híd vezetett át. Innen ered Hidvég község neve. Ez a híd biztosította a közleMagyar Családtörténeti Szemle, 1941. (VII. évf.) 67-69.1. Vö. Dr. Hankó Zoltán: Megyaszó históriája (a kezdetektől 1867-ig). Megyaszó, 1990.