Erdmann Gyula: Zemplén vármegye reformellenzéke 1830-1836 (Miskolc, 1989)

II. AZ 1832-36-OS ORSZÁGGYŰLÉS ÉS ZEMPLÉN MEGYE - LÓNYAY GÁBOR ORSZÁGGYŰLÉSI KÖVETSÉGE

követei is. /A határidő kérdésében végül Bécs engedett; többször is módosította a dátumot s végűi 1836.május 2 -át jelölte meg ./ December 14 -én a zempléni közgyűlés napirendre tűzte az országgyűlés bezárását sürgető királyi leiratot. Az ellenzék egy része foglalkozni kívánt vele, Soós viszont határozatot javasolt,'miszerint ha a kormány a sérelmek terén engedményt nem ad, s az összes elintézésre kiemelt tárgyak - nemcsak az úrbérrel összefüggőek - elintézésre nem kerülnek, a követek minden további nélkül utazzanak haza. Buday András leveléből tudjuk, hogy a zempléni reformerek abban bíztak, hogy a fenyegetés hatni fog a kormányra, mert 3 éves tárgyalás után Európa színe előtt nem meri vállalni az országgyűlés eredmény nélküli eloszlatásának ódiumát.Elhangzott más javaslat is: a követek egyszerűen tagadják meg az adót, de határozat és utasítás Soós indítványából lett, ami arra utal, hogy a közgyűlési szerepet uraló ellenzék kész volt - ultima rációként - az ex lex állapotát is vállalni.

271 Pozsonyban a követek többszöri királyi sürgetés után, 1835 augusztus közepétől ímmel-ámmal, a halogatás jegyében, de folytatták az űrbéri törvénycikkek még hátralékos részleteinek vitáját, ami Lónyay Gábor számára lehetőséget biztosított, hogy a jobbágysággal kapcsolatos gondolatait, véleményét, részben az országgyűlésen is előadhassa. Napirendre került például a jobbágyok boltnyitásának kérdése. Azt már 1833.augusztus 17 -én leszögezte az alsótábla, hogy a bolt "úri juss". Kölcsey már akkor állította, hogy e véleménynek semmi törvényes alapja nincs; éppen Dókus volt az, aki szembe szállt vele és kijelentette, hogy az országban minden a földesurat illeti, amit a jobbágynak át nem adott s így törvényre hivatkozni nem a ne272 mességnek, hanem a jobbágyságnak kell. A kialakuló javaslat végül is-az úri jog fenntartása mellett-minden jobbágynak engedélyezte a boltnyitást, a bérbe adást is, mérsékelt taxafi2 7 3 zetés ellenében. Az 1835. augusztus 26 -i királyi leirat megkísérelte a visszalépést, a követek azonban kitartottak, s vé-