Erdmann Gyula: Zemplén vármegye reformellenzéke 1830-1836 (Miskolc, 1989)

II. AZ 1832-36-OS ORSZÁGGYŰLÉS ÉS ZEMPLÉN MEGYE - LÓNYAY GÁBOR ORSZÁGGYŰLÉSI KÖVETSÉGE

gül sikerült az egyezség, miszerint minden jobbágy nyithatott boltot, s csak a bérbeadás esetén, a bérlő személye kapcsán ma274 radt meg a földesúr ellentmondási joga. Zemplén e ponton szoros utasítással nem kötötte meg követei kezét s így Lónyay megmutathatta, mit jelent az, ha ugyanazt az utasítást egy Dókus László után reformer képviseli: épp Dókus korábbi ellenfele, Köl csey érvelését folytatta, szembeszállt követtársai többségével s mindenekelőtt az uralkodó leiratával. Sürgette, hogy a jobbágy kapjon jogot arra, hogy boltját kereskedőnek adja bérbe; ha ezt megtagadja a kormány - mondta -, semmivé lesz a törvény. Utalt arra, hogy a kérdéshez a kormánynak érdeke nem fűződik, s így csupán az oligarchia érdekét képviseli. Az arisztokraták - folytatta - nagy hazafinak mondják magukat, készek halni is a hazáért: "ne haljanak meg, csak a boltról mondjanak le... ez tán' csak nem kedvesebb életüknél?" Megismételte Kölcsey érveit: a földbirtokosok bolt-jussa nem alapul törvényen, elvétele nem vág "a tulajdon szentségébe. Jöjjön akárhány királyi resolutió, 27 5 nem mozdulok - fejezte be. A jobbágyközségek bíróválasztásának szabályozása során Lónyay bizonyítva liberális gondolkodását, biztosítani akarta a hirtoktalanok, zsellérek beleszólását legalább falujuk ügyeibe. Az első alsótáblai határozat a bírót /a földesúr három jelöltje közül/, a kisbírót és esküdteket a falu összlakossága által java276 solta választani. 1835 áprilisában egy királyi leirat ismét visszalépést igyekezett kierőszakolni: indítványozta az addigi gyakorlat, szokás megtartását /sok községben nem választott a teljes lakosság/. Az ismételt vita során 1835. augusztus 31 -én Lónyay elsőként szólalt fel: elutasította a szokást, mint bi2 7 7 zonytalant és félremagyarázhatót s sürgette a pontos törvényt. A szeptember 11-i országos ülésen részletesen is kifejtette álláspontját: minden jobbágy százados joga, hogy bíróját megválassza. E jogot csak szélesíteni szabad s nem szűkíteni. Sokan - mondta - ki akarják zárni a birtoktalanokat a választásból, mondván, hogy azokat semmi sem köti a hazához, s "nem rettegnek a zavargástól". Lehet - folytatta -, de ez nem jelenti azt, hogy utolsó köteléküket is el kell szakítani. Egyéb-