Erdmann Gyula: Zemplén vármegye reformellenzéke 1830-1836 (Miskolc, 1989)

II. AZ 1832-36-OS ORSZÁGGYŰLÉS ÉS ZEMPLÉN MEGYE - LÓNYAY GÁBOR ORSZÁGGYŰLÉSI KÖVETSÉGE

zattá lett, hogy közgyűlési beszéd nem vonhat maga után nota pert. Majd jól ráijesztettek elnöklő alispánukra: javasolták, hogy a megye külön sérelmi feliratot küldjön Bécsbe. Dókus megrémült, s beleegyezett, hogy a közgyűlés Lónyayék szavazatát elismerve és támogatva szorgalmazza az országgyűlési feliratot, hozzátéve, hogy ha az országgyűlési felirat a főrendeknél nem megy át, akkor Zemplén külön ír fel. Az ellenzék pont ezt akarta. Tudta, hogy az alsótáblai felirat Pozsonyban, a felsőtáblán nem fog átmenni s így meg lesz a kívánt zempléni sérelmi felirat. Evva Lőnyayhoz írt beszámolójában főként annak örült, hogy az ellenzék, még a "kezdő beszélők" tekintélye is állandóan nőtt a megyében. Az "öregek" is elismerték - írta -, hogy a körülmények jó ismerete, a felkészültség, munkakedv és fiatalos szellemi erő egyaránt a fiatal ellenzékiek mellett szól. Összehasonlította az ellenzék helyzetét az 1834~es mélyponttal és határozott javulást észlelt. Leplezetlen kárörömmel írt arról, hogy Dókusnak mennyi baja volt a közgyűléssel: halogatta ugyan a döntés kimondását, de az ellenzék nem volt hajlandó sem elfáradni, sem hazamenni, és így kénytelen volt a számára kényelmetlen határozatot 955 , jegyzőkönyvbe iktattatni. A közgyűlésen még egy esemény okozott izgalmat. Szabolcs megye Wesselényi ügye támogatására szólította fel Zemplént; a levelet megyei huszárral küldte, kiemelve, hogy a posta nem megbízható. Erre a közgyűlésnek is feltűnt, hogy az erdélyi országgyűlés eloszlatása elleni tiltakozásra felszólító körlevelére nern kapott választ, s elhatározta, hogy utánanéz levelei sorsának, s a továbbiakban Szabolcshoz hasonlóan saját lo vas küldöncével kézbesíti átiratait; egyúttal visszautasította a kancellária felszólítását, melyben az elrendelte, hogy a megyék 256 minden egymás közti leveleiket másolatban terjesszék fel... Közben Pozsonyban fokozatosan romlott a helyzet. A főrendek makacsul visszavetették a feliratot, mondván, hogy gyűlési beszédben is lehet súlyosan sérteni, a kormány és király egy fogalom, s így a kormány elleni támadás felségsértés. (Megemlítendő, hogy Mailáth Antal egyike volt Wesselényi legfőbb támadóinak a felsőtáblán, csak Pálffy Fidél és Eötvös Ignác "veteked257 * hettek" vele.) Ujabb megyék küldtek pótutasitást a kegyelmi