Erdmann Gyula: Zemplén vármegye reformellenzéke 1830-1836 (Miskolc, 1989)

II. AZ 1832-36-OS ORSZÁGGYŰLÉS ÉS ZEMPLÉN MEGYE - AZ ÖRÖKVÁLTSÁG KÉRDÉSE

elkötelezettségből. Nagy Pál pl. így indokolta a haszonvételt vásárló nemesek adózásának szükségességét: ha néhány szegény nemest megmentünk, végül mindannyian adózni fogunk, mert az adóalap csökkenése esetén adóreformra lesz szükség. A közjogi kérdésekben mindig az ellenzékkel tartó Bernáth Zsigmond megkérdezte: hová jutunk, ha a telki nemes adózni fog? Mindenkinek nemeslevelet fogunk adni? A végén még katonának állítjuk az alispánt is...? Az 1833. szeptember 24-i kerületi ülésen 25 megye követei egyszerűen megszöktek a szavazás elől, deklarálni akarván, hogy a nemesi adómentesség tárgya sem lehet a tanácskozásoknak. Zemplén követei egyértelműen a telekre költöző nemes adózása mellett foglaltak állást, ami végül, nem épületes jelenetek sora után határozatba is ment az 1833. október 7-i 209 országos ülésen. Zemplén e kérdésben messze kiemelkedett a szomszédos felföldi megyék sorából. Ung, Szabolcs, Szatmár, Bereg, Borsod, Máramaros, Ugocsa - és Gömör egymás után szavaztak a "nemesség egységének megbontása, az alkotmány alapjának megsértése" ellen, Zemplén viszont, ahol, mint a legtöbb felföldi megyében is, sok nemes élt jobbágytelken adófizetés nélkül, 1833. október 14-i új utasításában ismételten szorgalmazta, hogy a telki haszonvétel megvétele esetén a vevő, legyen bár nemes, minden - a telek 210 kel kapcsolatos - terhet viseljen; szemben Bereg megyével, melynek közgyűlése ugyanekkor a királynál jelentette fel és vádolta felforgató szellemmel, zabolátlansággal és az alkotmány 211 megtámadásával az országgyűlést. Szabolcs, Bereg, Túróc és Bihar 1834. elején átirattal fordultak Zemplénhez, melyben szomorúan ecsetelték a nemesi szabadság "megcsonkítását"; az 1834. február 27-i zempléni közgyűlés azonban a tárgyban kiküldött bi zottság (Vécsey- Pál vezette, tagja volt Lónyay Gábor is) jelen tése alapján nem csatlakozott a kórushoz. Gsanád megye 1834 júniusi megkeresését, melyben tudtul adta, hogy feliratban kérte meg a királyt a törvénycikk elutasítására, pedig azzal utasítót ta el Zemplén, hogy országgyűlési megállapodás megerősítésének meggátlása "veszedelmes következésekkel járhat és az országgyű212 lés méltóságát is súlyosan sérti". Ne feledjük azonban, hogy