Erdmann Gyula: Zemplén vármegye reformellenzéke 1830-1836 (Miskolc, 1989)

II. AZ 1832-36-OS ORSZÁGGYŰLÉS ÉS ZEMPLÉN MEGYE - AZ ÖRÖKVÁLTSÁG KÉRDÉSE

utasításként elfogadta s beleegyezett az örökváltság tárgyalásá­nak elhalasztásába. Feltűnő, hogy a közgyűlésen az ellenzékből Buday András kivételével, aki mint ügyvéd peres ügyei miatt nem maradhatott távol , senki sem volt jelen, jóllehet Lónyay példá­ul 1834 folyamán egyetlen közgyűlésről sem hiányzott. A kormány­pártnak bizonyára sikerült olyan közgyűlési szituációt teremte­182 nie, hogy az ellenzék esélytelenné vált. Az országgyűlés szeptember 27-én - bár fogyóban volt már a többség - még az örökváltság tárgyalása mellett döntött. Zemplén ekkor az új utasítás következtében a resolútiót elfogadó kisebb­183 ségbe került. Lónyayék azonban nem adták fel a küzdelmet, el­lentámadásba mentek át. A november 10-i országos ülésen, ahol az örökváltság mellett már csak a minimális többség, 25 megye állt, Zemplén követei nem szavaztak; Dókus alispán hazautazott (nyil­ván oka volt félteni a nehezen kicsikart pótutasítást), az ellen­zéki Szirmay viszont inkább nem vett részt az ülésen, de nem sza­184 vazott az örökváltság ellen. Követjelentésében ugyanakkor be­számolt küldőinek a vita állásáról és jelezte, hogy bár engedel­meskedik utasításának, de szeretné az örökváltság mellett szóló érveit előadni és kérte, hogy a közgyűlés térjen vissza eredeti 18 5 utasításához. Kossuth is akcióba lépett. Evva Andráshoz írt november 17-i levelében fájlalta, hogy reményei ellenére Zemp­lén nem tartott ki az örökváltság mellett s Szirmay szeptember­ben "pirultan, szégyenben borítva" volt kénytelen ellene szavaz­ni. "Zemplén maga dúl önön keblében, s idegen kezekre bízza, hogy védelmezzék" - figyelmeztetett Kossuth a Bécs-nemesség-jobbágy­ság háromszögnek a nemesség szempontjából 1831 után nem éppen ve­szélytelen erővonalaira. Utalt arra, hogy Pozsonyban 1 szavazat is nagy nyereség s kérte Evvát, hogy mindent tegyenek meg az uta­sítás megváltoztatására, mindannyian menjenek el a Szirmay követ­jelentését tárgyaló közgyűlésre. Leveléből megtudjuk, hogy Lónyay­1 R 6 nak és Budaynak külön is írt az ügyben. A visszavágás sikerült is. A november 27-i közgyűlésen a zemp­léni ellenzék átütő sikert ért el: a késő estig tartó viták után a közgyűlés leszögezte, hogy az örökváltság soha nem. állt a megye elveivel ellentétben, csupán arról volt szó, hogy a tárgyalások

Next

/
Thumbnails
Contents