Erdmann Gyula: Zemplén vármegye reformellenzéke 1830-1836 (Miskolc, 1989)
II. AZ 1832-36-OS ORSZÁGGYŰLÉS ÉS ZEMPLÉN MEGYE - AZ ELSŐ POZONYI VITÁK; A TÁRGYSORREND ÜGYE
vadt kisebbséggé - a zempléni ellenzék szilárd helytállásának bizonyítéka. Lónyay szerepe a megye sikeres országgyűlési szereplésében alapvető volt. Meg is tett minden tőle telhetőt a jó pótutasítások kiharcolása érdekében. Az országgyűlés kezdetekor elhagyta kedvenc Deregnyőjét és Bodrogolasziba költözött,''' 67 hogy közel legyen a megyeszékhelyhez, rendszeresebben konzultálhasson társaival és főleg, részt vehessen - egy-két kivétellel részt is vett - minden közgyűlésen. De nemcsak a közgyűléseken vett részt, hanem a fáradhatatlan Vécsey Pállal együtt tagja volt szinte minden fontosabb tárgyban a közgyűlési határozatokat, utasításokat előkészítő, javaslattevő bizottságnak is. (Közreműködött a magyar nyelvi, kereskedelmi, jogügyi és az ínségek megelőzésén ill. az éhezők segélyezésén munkálkodó bizottságokban. E bizottságok kapták meg véleményezésre az országgyűlési követek beszámolóit, az országgyűlési irományokat és a törvényhatóságok megkereséseit, s így Lónyayék egyrészt tovább és alaposan tájékozódhattak az orszá gos és megyei eseményekről, állásfoglalásokról, másrészt javaslataikkal, melyeket ekkor többnyire el tudtak fogadtatni a bizottsági tagok többségével is, döntő módon hatottak a közgyűlési határozatokra. A telek egy részét Lónyay, hacsak tehette, Pesten töltötte, nem utolsó sorban azért, hogy bekapcsolódjék az ellenzéki kapcsolatok vérkeringésébe. Mindeközben nem feledkezett meg az olvasmányokról sem. Olvasmánynaplójában terjedelmes jegyzetet készített Wesselényi Balítéletekről c. munkájáról, nem sok1 ft fl kai megjelenése és illegális terjesztésének megkezdése után. Az erdélyi országgyűlés idején a reformkör tagjai közösen rendelték meg Wesselényi Kolozsvári Tudósítások-ját. A kézírásos lap 16 9 kézről-kézre járt különben; Lónyay levéltári anyagában ma is találhatunk belőle néhány példányt. AZ ELSŐ POZSONYI VITÁK ; A TÁRGYSORREND ÜGYE A megkezdődő országgyűlési tárgyalások elején erőteljes összecsapásra adott okot a tárgysorrend kérdése. A megyék zöme igyekezett komolyan venni, szaván fogni az operátum felvételét szorgalmazó királyi meghívó levelet és azt kívánta, hogy valamennyi mun-