Erdmann Gyula: Zemplén vármegye reformellenzéke 1830-1836 (Miskolc, 1989)

I. 1830-1832. A REFORMELLENZÉK KIALAKULÁSA - AZ 1831-ES PARASZTFELKELÉS ÉS HATÁSA AZ ELLENZÉKRE

galmat. Magyar és szlovák nyelven hirdetményt bocsátott ki, melyben kilátásba helyezte az amnesztiát, ha a községek kiszolgáltatják a "felbujtókat". Felszólították a parasztságot, hogy óvakodjék az orvosok és a tisztviselők bántalmazásától, s ne idézze elő 8 5 a katonaság közbelépését. A hirdetmény több helyen - erős volt a félelem a nemességben - behízelgően fordult a parasztokhoz: "Tisztelünk mi benneteket... a ti kebletekben van az ország igazi kincse... gondoskodásunk nem bizalmatlanságot érdemel." - A közgyűlés ugyanakkor közhírré tette a rögtönítélő hatalom életbelépését s kirendelte a statáriális bizottságokat, melyekben több ellenzéki is szerepet kapott. A rendet és a statáriális bíróságok működéséhez szükséges körülményeket azonban a megye önerőből nem volt képes biztosítani. A felkelést katonai alakulatok verték le. A nyugalom helyreálltával a közgyűlés hálafelirattai fordult a királyhoz és a nádorhoz a lázadás csirájában való elfojtásáért, a gyors katonai fellépésért. Köszönő levelét a megye, mely éveken át szorgalmazta a jobbágyságra háruló katonatartási terhek csökkentését, most azzal a kéréssel fejezte be, hogy a nádor a rend érdekében a korábban had gyakorlatra a megyéből elvezényelt gyalogságot mielőbb vezényel8 7 tesse vissza... .Háláját fejezte ki a megye Eötvös Ignác királyi biztosnak, a Helytartótanácsnak és a felkelés leverésében részt 8 8 vett ezredek parancsnokságainak is. A továbbiakban Zemplén elemi csapás, ínség idején is csak a megyében állomásozó lovasság létszámának csökkentését szorgalmazta; a gyalogság 1831-ben jelen tősen felemelt létszámához tárgyalt időszakunk folyamán végig ra8 9 gaszkodott. A nemesség ijedelmét és háláját látva az udvar siet kiaknázni a helyzetet. 1831.szeptember 23-án a Kancellária nyugtázva a királynak küldött megyei feliratot, a felkelésre utalva így intette a zempléni nemességet: "... ezen siralmas történet nyilvánságosan mutatja, mennyire megkívántatok a köz bátorság és jó rend fenntartására, hogy a Rendes mindég a leg szorosabb bizodalommal ragaszkodjanak a Királyi Trónushoz, minthogy ezen az ország alkotmányába gyökerezett módon, mind közönségesen a Haza köz mind pedig az egyes személyek boldogsága elérettethetik, a békesség-