Erdmann Gyula: Zemplén vármegye reformellenzéke 1830-1836 (Miskolc, 1989)

I. 1830-1832. A REFORMELLENZÉK KIALAKULÁSA - AZ 1831-ES PARASZTFELKELÉS ÉS HATÁSA AZ ELLENZÉKRE

1831-ben Terebes, Varannó, Nagyrnihály és Zamutó vált Zemplén­ben a felkelők egy-egy centrumává. Terebesen és Sókuton 2-3 ez­res paraszthadak alakultak. A jobbágyok megtagadták a robotot, a dézsmát, kastélyokat dúltak fel, feltörték az uradalmi raktá­rakat, birtokba vették "immár jogos tulajdonukat." Örültek a föl­desúri világ megszűntének, a szabad paraszti életnek. Gyilkos in­dulat csak a közismerten kegyetlen és embertelen uradalmi tisztek és a jobbágyok nyakán élősködő községi bírák ellen élt bennük. A földesurakat a fa 1 vakban(többségük, köztük Lónyay is, még a fel­kelés kirobbanása előtt a városokba, Újhelyre, Kassára és Munkács­ra húzódott) többnyire csak foglyul ejtették, s csak Varannó tér­ségében - itt volt a leghevesebb az urak elleni gyűlölet - gyil­koltak meg a parasztok 13 nemest. A felkelők hiszékenységét kihasználva több helyen is, így pl. Nagyrnihály környékén, a mozgalom élére kisnemesek álltak, akik igyekeztek hasznukra kamatoztatni az eseményeket. 76 Sok szegény nemes viszont mellékgondolatok nélkül, a jobbágyokéhoz hasonló, vagy éppen azonos életszínvonala miatt vállalta a felkelőkkel a sorsközösséget. A megye székhelyén, Sátoraljaújhelyen, nem ütött ki a felke­lés. A közgyűlés még januárban bizottságot küldött ki a járvány elterjedésének megelőzése érdekében, majd a veszély közeledtével Újhelyen külön bizottság alakult, melynek hasznos és tevékeny tag­ja volt Kossuth Lajos és Balásházy 3ános is. Dókus alispánhoz írt egyik jelentésében határozottan ellenezte a kordon-rendszert, sok egészséges ember tétlenségre kárhoztatását. Tapasztalata szerint egészséges és jól tápíált emberek ritkán kapták meg a kolerát; inkább a legyengültek, a nyomorban élők között terjedt el a jár­vány. (Kazinczy Ferenc utolsó leveleiben olvashatjuk - hamarosan ő is a járvány áldozata lett - hogy a helyi orvosok is inkább az éhínséget tartották veszélyesnek. Sokak tápláléka fürészporral 77 kevert korpa, kevés gomba és apróra vagdalt sás volt. ) Kossuth társaival jól megszervezte a város őrségét, mely becsülettel helyt­állt, a megyei tisztikar távollétében... A kolera újhelyi elterje­désekor sikerült elejét venni a lázadásnak is. Nem kerülte el viszont a felkelés az alakuló zempléni reform-

Next

/
Thumbnails
Contents