Erdmann Gyula: Zemplén vármegye reformellenzéke 1830-1836 (Miskolc, 1989)

I. 1830-1832. A REFORMELLENZÉK KIALAKULÁSA - AZ 1831-ES PARASZTFELKELÉS ÉS HATÁSA AZ ELLENZÉKRE

san terhelő katonatartási kötelezettség enyhítését, a deperditák 5 8 megszüntetését. A megye tehát az állami adók és terhek vonalán kedvezményeket igyekezett kiharcolni a jobbágyok érdekében, ugyanakkor azonban a földesúri terhek és szolgáltatások nem csökkentek, s a megyei adminisztráció szükségletére szolgáló házi adót a megyei tisztviselők évről-évre hiánytalanul behajtották. Márpedig a házi adó 59 ekkorra már jóval meghaladta a hadi adót. Az amúgyis tetemes adóterheket fokozták az adószedők folytonos visszaélései, csalásai is; tetemes károkat okoztak a jobbágyoknak.

6

^ A jobbágy köteles volt a megye szolgálatában résztvenni az útépítéseken, gátépítési munkálatokon, és a megyei tisztviselők részére - szabott áron ugyan, de a legfőbb dologidőben is - fuvart biztosítani. A nemesség közelről látta ugyan a jobbágy helyzetét, de az állami adó csökkentésének szorgalmazásán túl semmit sem tett a jobbágy sorsának enyhítésére. Szűkölködők megsegítésére, kulturális célokra, útépítésre, időnként megszavazta a közgyűlés - szigorú6 2 an önkéntességi alapon - az "ajánlások" gyűjtését, de a nemesi adómentesség - a nemesség legkényesebb s egyben legtámadhatóbb pontja - mint az alkotmány "sarkalatos" pontja, vita tárgya sem lehetett Zemplénben. Álláspontja mellett a megye nemessége a forradalomig, 1848-ig, kitartott s ezen a Lónyay-kör sem tudott változtatni. Az 1831 előtti esztendőkben az elemi csapások, járványok, ínséges időszakok egymást váltják Zemplénben. 1827-ben éhínség dúl a megyében. A tisztikar csak a más országrészekben is szokásos tüneti kezelést alkalmazza, megtiltja a gabonából történő pálinkafőzést, adakozásra szólítja fel a földesurakat, összeírja az éhezőket.

6

'' Mint inség idején általában, felmerül a megyei és községi tartalék élelemtárak felállításának gondolata, létesül is egy-két éléstár, de az inség elmúltával minden marad a régi• - - • 64 ben - egeszén az uj ínségig... 1828-tól megyei bizottság dolgozott az "éhség eltávoztatásán". A bizottság - melynek Kossuth is tagja volt - folyamatos munkára kényszerült. 1830 októberében Mailáth Antal főispán szólította fel a megyét, hogy az újabb rossz termés után várható inség miatt a földbirtokosokat szólítsa fel segítségnyújtásra, s tegye meg a szükséges előkészületeket..

6

^