Erdmann Gyula: Zemplén vármegye reformellenzéke 1830-1836 (Miskolc, 1989)

I. 1830-1832. A REFORMELLENZÉK KIALAKULÁSA - A REFORMELLENZÉK ÉS SZÉCHENYI: A ZEMPLÉNI KASZINÓ

hető - helyeken és nem titkos összejöveteleken vitatkozik. Hasonlóan vélekedett Steinbach királyi jogügyi igazgató is;, a zempléni kaszinóról megnyugtatásul azt jelentette, hogy ott főként közgyűlések idején ugyan sokan jönnek össze, de csak kártyáznak, biliárdoznak, újságokat olvasnak, s általában "tisztességesen viselkednek". Steinbach véleménye nem volt teljesen alaptalan: a kaszinót az ellenzék hozta létre, alkalmat találva nyilván arra is, hogy a termek valamelyikében elkülönülten tanácskozzék, de a létszám már az alakuló közgyűlésen meglehetősen felduzzadt. Lényegében mindenki a kaszinó tacja lett, aki csak valamit számított a megyében. Az 1831-ben Sárospatakon, majd 1832-ben némi változtatással Kassán nyomtatásban megjelent "Rendszabások" szerint a tagság zöme, több mint fele, táblabíró és megyei, ill. kormánytisztviselő volt; rajtuk kívül mágnások, ügyvédek, papok (3 premontrei és 1 piarista szerzetes is), katonatisztek, orvosok, ill. l-l mérnök patikus és postamester szerepelt a névsorban. A polgárságot mindössze 4 kereskedő képviselte. Az újságok mellett gyakran került elő az elmaradhatatlan kártya is; nagyszámú nemességet aligha lehetett volna 1831 elején csak irodalmi és politikai vitákkal a kaszinóba csalogatni."^

1 A kaszinó rövid idő alatt szép könyvtárat gyűjtött össze, az elkövetkező országgyűlés alatt járatták Kossuth Tudósításait és az erdélyi országgyűlést ismertető Kolozsvári Tudósításokat is. Balásházy és Kazinczy Gábor, a későbbi akadémikusok, Pesten járva rendszeresen gyarapították a könyvállományt a kaszinó egyenes megbí zásából. Fontos feladatának tekintette a kaszinó a jótékonykodást is. Már 1831-ben segélyeket osztott szét a jobbágyok között, majd évente jelentősebb összegekkel támogatta a közadakozásból létesült újhelyi megyei kórházat is. A bevételi forrást a tagdíjak (évi 5 forint) mellett a kaszinó által rendezett megyebálok jövedelme ké + 52 pezte. 1830-31-re kialakult tehát Zemplénben az új ellenzéki csoportosulás. Létrehozták a Kaszinót s a Vay elleni akcióval a megyei közgyűlésen is letették a voksot. Még kevesen voltak, de a fiatal