Erdmann Gyula: Zemplén vármegye reformellenzéke 1830-1836 (Miskolc, 1989)

I. 1830-1832. A REFORMELLENZÉK KIALAKULÁSA - LÓNYAY GÁBOR

Ebben állt Horvát István hatása, jelentősége, s nem a valóban képtelen szófejtésekben. A Lónyayhoz hasonlóan a legjobb pil­lanatait élő Széchenyi hitét és reményét tudta felébreszteni. A fiatal zempléni ellenzékiek olvasmányainak vázlatos átte­kintésekor elsősorban Barkassy Imre és Rhédey József Lónyay­hoz írt leveleire támaszkodhatunk. Elfoglalt, napi munkával agyonterhelt fiatalok, személyesen ritkán fordulhattak meg a Lónyay házban s így írásban számoltak be irodalmi élményeik­ről. Barkassy - gyakran panaszolja, hogy az önművelésben a meg­élhetés gondja korlátozza - Heinét ajánlja Lónyaynak olvasásra és terjesztésre, forgatja Franklint, Lafayettet, majd 1832-ben Kazinczy elárvult könyvtárának megvételére tett erőfeszítése­ket. Ö hívja fel barátai figyelmét a bajor "Deutsche Tribune"­re is; e lapban magyar szerzőktől számos Ausztria magyarorszá­47 gi politikáját leleplező cikk jelent meg akkor. Rhédey József a Staatslexikon olvasásáról számol be. Rendszeresen megkapja Lónyaytól az Allgemeine Zeitungot s a párizsi Tribune-t; már nem elégszik meg az olvasással, levonja a következtetéseket is: "Washingtont, Lafayettet, Bolivárt és a lengyeleket nem e­lég szóval dicsérni, hanem tehetségünkhöz képest tselekedetek­kel is kell követni." Az egyik Rhédey levélből vett idézettel szemléletesen támaszt­hatjuk alá mindazt, amit Lónyay Gábor hatásáról, baráti körében betöltött szerepéről mondottunk: "Én magamat Erántad örökös há­ládatossággal elkötelezettnek érzem, vallom és hirdetem, mert jó könyveid által Te emeltél ki politikai ismereteim semmiségé­bői." 48 Az önnevelés másik eszközeként a fiatalok kölcsönös elvárás, sőt felszólítás alapján nyílt szívvel, őszintén bírálják egymást. Rhédey felkérésére például Lónyay elsorolván barátja hibáit, töb­bek közt szemére veti, hogy nem szereti eléggé az embereket, "pe­dig egy republikánusnak nagyon kell az embert szeretni". Rhédey mentegezőtése közben Széchenyire hivatkozik: az arisztokrácia és a nemesség önzését, morális süllyedését látva nem szeretetre, ha­nem kemény feddésre van szükség, "ahogyan azt a Világ halhatatlan szerzője tevé".

Next

/
Thumbnails
Contents