Erdmann Gyula: Zemplén vármegye reformellenzéke 1830-1836 (Miskolc, 1989)
I. 1830-1832. A REFORMELLENZÉK KIALAKULÁSA - LÓNYAY GÁBOR
Ebben állt Horvát István hatása, jelentősége, s nem a valóban képtelen szófejtésekben. A Lónyayhoz hasonlóan a legjobb pillanatait élő Széchenyi hitét és reményét tudta felébreszteni. A fiatal zempléni ellenzékiek olvasmányainak vázlatos áttekintésekor elsősorban Barkassy Imre és Rhédey József Lónyayhoz írt leveleire támaszkodhatunk. Elfoglalt, napi munkával agyonterhelt fiatalok, személyesen ritkán fordulhattak meg a Lónyay házban s így írásban számoltak be irodalmi élményeikről. Barkassy - gyakran panaszolja, hogy az önművelésben a megélhetés gondja korlátozza - Heinét ajánlja Lónyaynak olvasásra és terjesztésre, forgatja Franklint, Lafayettet, majd 1832-ben Kazinczy elárvult könyvtárának megvételére tett erőfeszítéseket. Ö hívja fel barátai figyelmét a bajor "Deutsche Tribune"re is; e lapban magyar szerzőktől számos Ausztria magyarorszá47 gi politikáját leleplező cikk jelent meg akkor. Rhédey József a Staatslexikon olvasásáról számol be. Rendszeresen megkapja Lónyaytól az Allgemeine Zeitungot s a párizsi Tribune-t; már nem elégszik meg az olvasással, levonja a következtetéseket is: "Washingtont, Lafayettet, Bolivárt és a lengyeleket nem elég szóval dicsérni, hanem tehetségünkhöz képest tselekedetekkel is kell követni." Az egyik Rhédey levélből vett idézettel szemléletesen támaszthatjuk alá mindazt, amit Lónyay Gábor hatásáról, baráti körében betöltött szerepéről mondottunk: "Én magamat Erántad örökös háládatossággal elkötelezettnek érzem, vallom és hirdetem, mert jó könyveid által Te emeltél ki politikai ismereteim semmiségébői." 48 Az önnevelés másik eszközeként a fiatalok kölcsönös elvárás, sőt felszólítás alapján nyílt szívvel, őszintén bírálják egymást. Rhédey felkérésére például Lónyay elsorolván barátja hibáit, többek közt szemére veti, hogy nem szereti eléggé az embereket, "pedig egy republikánusnak nagyon kell az embert szeretni". Rhédey mentegezőtése közben Széchenyire hivatkozik: az arisztokrácia és a nemesség önzését, morális süllyedését látva nem szeretetre, hanem kemény feddésre van szükség, "ahogyan azt a Világ halhatatlan szerzője tevé".