Erdmann Gyula: Zemplén vármegye reformellenzéke 1830-1836 (Miskolc, 1989)

I. 1830-1832. A REFORMELLENZÉK KIALAKULÁSA - LÓNYAY GÁBOR

tartva a fiatal Lónyay emberségét és képességeit - megtisztelő atyai hangon kereste fel leveleivel; tájékoztatta az irodalmi élet eseményeiről, megyei hírekről, s megküldte a pannonhalmi útjáról készített új művének egyik példányát is. Az elszomorító anyagi helyzetben lévő Kazinczy lányai - mint a többi rokongyerek - gyakori vendégek voltak Deregnyőn; Lónyay felesége vit43 te őket farsangolni, rokonlátogató körutakra stb. Kazinczy inspirációi, útmutatásai, a körülötte kialakult irodalmi műhely - még ha az új fővárosi irodalmi központ kialakulásával ekkorra már veszített is jelentőségéből - nem maradhatott hatás nélkül a fiatal, a rendszeres önképzés útját járó Lónyay életében. Lónyay valóban módszeresen készült és tanult. Pályája további szakaszaiban, megyei és országgyűlési beszédeinek tárgyalásánál látni fogjuk, hogy a problémákat széles megalapozottsággal, a hazai és európai történeti, közgazdasági irodalomból merített sokoldalúsággal veti fel és elemzi. A német mellett megtanult franciául és angolul. Nyelvtudása birtokában elérhetővé vált számára a francia, német és angol események, hírlapok, könyvek s ezeken át az egyes országok életének, társadalmi-gazdasági berendezkedésének megismerése. Mindez pótolta nála a kortársainál - Széchenyi, Wesselényi, Szemere - oly fontos külföldi utazásokat, melyekre a birtokával, családjával járó felelősségteljes feladatok miatt (1829-1834 között 4 gyermeke született: Ida, Mária, Lujza és Üdön) miatt nem volt lehetősége. Tekintélyes könyvtárat gyűjtött össze Deregnyőn; anyagi helyzete lehetővé tette, hogoy megszerezzen számos - a kormányhatóságok által szigorúan betiltott - külföldi liberális kiadványt, folyóiratot. Hamarosan az értelmes, művelt, és reformok irányában tájékozódó megyei és környékbeli nemesség közkedvelt találkozóhelyévé vált a kívül-belül otthonos és vendégszerető Lónyay kastély. A vendégek jó közérzetéhez nagyban hozzájárult a ház asszonya is, aki műveltsége és otthont teremtő képessége révén nemcsak férjének volt társa és gyermekeinek nagyszerű nevelője, hanem a házuknál megforduló politizáló, könyvekről eszmét cserélő nemeseket is meghódította egyéniségével. Számos - az országos politikában is jelentős szerepet játszó - reformpolitikus számára jelentett kel-