Erdmann Gyula: Zemplén vármegye reformellenzéke 1830-1836 (Miskolc, 1989)
I. 1830-1832. A REFORMELLENZÉK KIALAKULÁSA - LÓNYAY GÁBOR
Itt, az iskolai éveknél keresendő Lónyay későbbi népszerűségének alapja. A volt diáktársak révén országszerte voltak jó barátai, tisztelői. Miután Dókus Lászlónál - Zemplén főjegyzője, a későbbi alispán - letöltötte joggyakorlatát, 182 7. szeptemberében táblabíróvá nevezték ki, majd ez év októberében a tisztújításon alszolga2 8 bíróvá választották a hegyaljai járás pataki kerületében. (A megtisztelőén korai kinevezés és a választók bizalmának megnyilvánulása még nem Lónyay képességeinek, inkább nevének, családjának és tekintélyes birtokainak szólt.) A tanulóévek után tehát a megyei szolgálat nélkü" özhetetlen tapasztalatokkal járó évei következtek. Csak 1829-30 folyamán a következő kisebb-nagyobb ügyeket intézte el hivatalból: a Szabolcs megyei Vencsellő és Sáros29 patak közti határvillongás elsimítását, a sárospataki közerdővel kapcsolatos peres ügyeket,^ gyámügyeket, 1 közreműködött 32 Liszka város hídépítésében, fertőző betegségekkel kapcsolatos vizsgálatokon , az 1830-as bodrogközi árvízvédelemben (mivel a "veszély" miatt az alispánt "lehetetlen" volt kiküldeni...),^ vallási - így például reverzális - ügyekben, "eredménytelen" nyomozást folytatott a lengyel felkelés idején Magyarországon bujkáló emigránsok után,'' 6 és így tovább. Hivatali munkája során megismerkedett a megye jobbágyságának helyzetével, a többnemzetiségű megyékben éppen nem érdektelen vallási villongásokkal, és egészségügy és a közlekedés elmaradott állapotával, közelről tapasztalhatta birtokos társai hiányos gazdálkodását. Gondoljunk arra, hogy milyen fontos, életreszóló tapasztalatokra és ismeretekre tett szert a fiatal Kossuth - ugyancsak 1827ben lett a megye táblabírája - zempléni hivataloskodása (az újhelyi tűzoltóság megszervezése, számtalan peres ügy intézése, és főként az 1828-as összeírás munkálatai, majd a kolerabiztosi teendők) során. 1830 októberében Lónyay Gábor Balásházy Jánossal együtt "házi 3 8 ügyes-bajos dolgai és környülállásai" miatt letette hivatalát. Döntésének okáról nem sokat tudunk, de az, hogy Balásházyval (az utóbbi bodrogközi alszolgabíró volt) együtt léptek ki a megye szolgálatából, jelenthet valamit; nyílván nem értettek egyet a
