Erdmann Gyula: Zemplén vármegye reformellenzéke 1830-1836 (Miskolc, 1989)

I. 1830-1832. A REFORMELLENZÉK KIALAKULÁSA - A REFORMELLENZÉK ELSŐ KÖZGYŰLÉSI FELLÉPÉSEI

működésének ellenőrzését és a pontos utasításokat. A közgyűlés lojális többsége alig jutott szóhoz. Először fordult elő, hogy egy birtoktalan nemes (báró Vécseyvel, vagy a jómódú Soóssal elnézőbbek voltak) felelősségre vonta a megye követét, aki ráadásul báró és a nemesség választott alispánja volt. Vay végülis a többség támogatásával leszerelte a támadást; az ellenzéki javaslatokból nem lett határozat. Ugyanakkor maga Vay is elismerte, hogy az oppozíció "systematice kezdett s folytatott számos jól kidolgozott beszédei

"-nek a publikumra tett hatását teljesen visszaverni nem sikerült. Kazinczy Ferenc (ekkor Zemplén levéltárában dolgozott) is említést tett Lónyay Gáborhoz írt levelében a nevezetes közgyűlésről. A tekintélytisztelő idős író szörnyülködve írt a Vay elleni akcióról, melyet a "semmik szemtelenségé"-nek nevezett. A "semmik" azonban már alighanem voltak valakik Zemplénben, mert Kazinczy jónak látta azzal a kéréssel fejezni be tudósítását, hogy Lónyay égesse el a levelet, "nehogy efféle emberek neki essenek."

1

"

1 Másnap folytatódott a közgyűlés és Kossuth ismét feltűnést keltő javaslatot tett: Mivel a kormány csak a rossz hazafiakat szokta kitüntetni, Zemplén adjon az országgyűlésen hűségesnek bizonyult hazafiaknak nyilvános köszönő levelet. A javaslat ezúttal - az előző napi támadás miatt a megsértődött Vay már nem volt jelen - határozatként a jegyzőkönyvbe került. Most már Reviczky kancellár sem maradt tétlen, utasította Majláth Antalt, hogy az ellenzéki akcióknak, propaganda ízű javaslatoknak vessen véget, mielőtt a többi megye is kedvet kap Zemplén követésére. Az oppoziciót s főként Kossuthot, Majláth megbízásából Dókus László főjegyző és Fáy Ferenc ettől kezdve rendszeresen figyelte; a postahivatalok külön utasítást kaptak, hogy Vécsey, Kossuth és a Zemplénben is gyakran megforduló Ujházy László leveleit tartóztassák fel. Majláth Antal ellentámadást indított és az április 11-i közgyűléssel sikerült is megsemmisíttetnie a január 25-i határozatot.

16 A Vay elleni demonstráció volt az újjáalakuló zempléni ellenzék első jelentősebb akciója. A hangsúly még a sérelmezésen, a megyei közgyűlés utasítását megszegő hűtlen követ felelősségre vonásán volt, s ennyiben még a régi ellenzékiség folytatásaként fogható fel. Ám a támadás élessége, a birtoktalan, de a 14