Erdmann Gyula: Zemplén vármegye reformellenzéke 1830-1836 (Miskolc, 1989)
I. 1830-1832. A REFORMELLENZÉK KIALAKULÁSA - A REFORMELLENZÉK ELSŐ KÖZGYŰLÉSI FELLÉPÉSEI
szerint a megye a jövőben "sem mágnást, sem magisztratuál ist" ne válasszon követté. Az esetről Vaynak jelentést tevő Kandó Gábor szerint a támadás "egy bizonyos, de még titokban lévő Factió Instrumentumai"-nak műve volt. Hogy kik lehettek a factió tagjai, ill. eszközei, az kiderült a Vaynak szolgaian hízelgő Kandó dühödt szavaiból: Ha mágnás követ nem lehet, akkor prókátorok, gazdatisztek - tehát olyanok, kiknek Zemplénben birtokuk nincs, "de dirigálni akarnak" - ne lehessenek táblabírák. 1 '' A szavak elé nyilvánvalóan az ellenzék soraiban szép számmal tevékenykedő birtoktalan, fizetésből élő fiatal nemesek felé vágott. Az országgyűlést követő első közgyűlés - a megelőző hírek szerint - heves összecsapásokat ígért. Az ellenzék rendezte sorait, előre elkészültek a beszédek és ki voltak osztva a szerepek. Egyes jóakarói figyelmeztették is Vay Miklóst, hogy ne jelenjen meg a közgyűlésen, mert az ellenzék a személye elleni nyílt támadásra készül. Az 1831.január 24-i közgyűlésen valóban kitört a vihar. A hazatért követek hatalmas tömeg előtt adták elő utolsó országgyűlési jelentésüket. Az ellenzék azonban ezzel nem elégedett meg s összefoglaló-értékelő jelentést kért az országgyűlésről, amit azonban Vay Miklós, mint "anticonstitutionália, felesleg való, sőt nem jó emberek kezében veszedelmes dolgot", megtagadott. A báró Vécsey Pál vezette ellenzék Soós János és Kossuth a leghevesebbek - elégedetlen volt az országgyűléssel, az új törvényekkel, keményen felelősségre vonta Vay Miklóst a követutasltás megszegése miatt 1 * és ismét javasolta, hogy a megye többé mágnást követté ne válasszon. Kossuth ekkor mondta el első közgyűlési beszédét. "A hatalmasok komor tekintetét megvetve" lépett fel Vay ellen, öntudatosan utalva arra, hogy minden bolgár joga, sőt kötelessége képviselőinek beszámoltatása. Kifogásolta, hogy az országgyűlésen nem orvosolták a sérelmeket, felemelték az újoncok létszámát és nem csökkentették az adót. Beszédében már liberális gondolatokat is megpendített, így hangsúlyozta a sajtószabadság - mint a hűtlenek megszégyenítésének fő eszköze - jelentőségét, de addig, míg sajtótőszabadság nincs, fokozottan szükségesnek tartotta a követek
