Erdmann Gyula: Zemplén vármegye reformellenzéke 1830-1836 (Miskolc, 1989)
II. AZ 1832-36-OS ORSZÁGGYŰLÉS ÉS ZEMPLÉN MEGYE - LÓNYAY GÁBOR ORSZÁGGYŰLÉSI KÖVETSÉGE
nyelv kizárólagossá tétele, a magyarosítás, mint szándék, itt erőteljesebben, az ébredő és terjedő nemzeti törekvések határvédelmével fokozva jelentkezett. A megye 1831 márciusában bizottságot küldött ki a magyar nyelv ügyében. A bizottság - elnöke Vécsey Pál, tagjai Lónyay Gábor vezetésével ellenzékiek 1833 decemberében benyújtotta javaslatait. A közgyűlési vitára azonban az egyéb országgyűlési tárgyak sokasága miatt, csak 1834.december 12 -én került sor, a már említett latinnyelvű úrbéri leirat után. A bizottság javaslatai kivétel nélkül határozattá váltak, s így a szolgabírák feladata lett, hogy szorgalmazzák a megye városai címereinek, a bolti feliratoknak, pecséteknek, anyakönyveknek, a céhek jegyzőkönyveinek magyarnyelvűségét; a céheket külön fel kellett szólítaniuk, hogy elsősorban magyar anyanyelvű ifjakat vegyenek fel. Felszólította a közgyűlés a megyés püspököket is a magyar nyelv terjesztésére, utalva arra, hogy ahol a lelkész buzgó, ott a hívek is gyorsan magyarosodnak. Az országgyűlési követek utasításba kapták a magyar tanítókat képző intézetek felállításának pártfogolását.Ugyanakkor a szolgabíráknak rögtön gondoskodniuk kellett arról / a közgyűlést elragadta a hév s a megye nemzetiségi községeit ill. a lehetőségeket figyelmen kívül hagyta/, hogy minden községben legyen magyar tanító, akihez minden gyerek vallási különbség nélkül köteles legyen járni. Jutalmazni akarta a megye a magyar nyelvben példás előmenetelű tanulókat s elhatározta, hogy e célra ajánlások révén megfelelő tőkét gyűjt. Járásonként kiküldtek egy táblabírót s kötelességévé tették a járásbeli iskolák rendszeres felügyeletét; évente egyszer közös jelentésben kellett beszámolniok a megyének az iskolák és a magyar nyelv helyzetéről. A Helytartótanácsot is megkérte Zemplén, hogy a továbbiakban csak magyar és olcsó iskolakönyveket terjesszen, melyeknek árát a német és egyéb idegen nyelvű könyvek felemelt árával kompenzálja/!/. A követek is kaptak további utasítást: szorgalmazniuk kellett leánynevelő intézetek és a nemzeti játékszín létesítését is. A határozatok végén ott állt a magyar diplomatikai nyelv követelése is, bár ezzel némi el-