Fehér Erzsébet: Sárospataki tanárok magyar nyelvű tankönyvei a Kollégium alsó és középső szintje számára 1793-1848 (Miskolc, 1989)

IV. MAGYAR NYELVŰ SÁROSPATAKI TANKÖNYVEK 1793-1848.KÖZÖTT

25. Soltész János: Természetrajz, felsőbb gimnasiális iskolák számára. Sárospatak , 1841 . Ez a könyv "a költészeti osztály számára Íratott, s több kevesebb változtatással Scheinz rendszerén van dolgozva, mellyet minden hiányai mellett is iskolák hasznára eléggé czélszerünek találtam" - írja az előszóban Soltész János "orvosdoktor, a sárospataki ref. főiskolában népszerű orvostudomány és természetrajz rendes professora, tek. Zemplén vármegye táblabirája." Az előszóból az is megtudható, hogy a kollégium osztályaiban a természetrajz mely részeit tanítják, s milyen vádak érték e téren az 1840-es években az iskolát: "A tiszáninneni helv. hit. egyházkerületi főkormány a sárospataki főiskolában több és pedig külömböző irányú természetrajzok tanitását tűzte ki czélul legújabban (1837.) alkotott tudományos rendszerében; jelesül a 2dik elemi s az 1-ső grammatical osztályban alkalmazott, amott gaz dálkodási, itt mütudományi szempontból irt (s ezek ketten tesznek egy rövid egészet) a 2-dik grammatical osztályban kisebb, a költé szeti osztályban pedig nagyobb, rendszeres, végre a philosophiai pályán általányos természetrajzot rendelt taníttatni, mit itt elősorozni azért láttam különösen szükségesnek, hogy azon alaptalan aggodalom, miszerint Sárospatakon a természetrajz analítice taníttatnék (1. az 1840-dik évi Figyelmező 28, 29 számában dr. Csécsinek "a természet három országának általányos megtekintését" czimü munkámra tett bírálatát) keletkezésében elfolytassék, és hogy az ezen szakban megjelenendő munkák kellően biráltathassanak." A tankönyv bevezetése meghatározza a természetrajzot és ismerteti felosztását, "a természeti testek három (ásvány, növény és állat) országban foglalták össze a természetbúvárok s innen megannyi tudományok keletkeztek (ásvány-, növény-, és állattan)". Az idézet mutatja a tankönyv anyagát, sorrendjét, 230 oldal terjedelmű a könyv, leghosszabban az állatokról szóló ismereteket magyarázza a szerző. A könyv végén betűrendben felsorolja a használt "műszavakat". A szerző a legfontosabb tulajdonságait emeli ki a bemutatott ásványoknak, növényeknek, állatoknak.