Fehér Erzsébet: Sárospataki tanárok magyar nyelvű tankönyvei a Kollégium alsó és középső szintje számára 1793-1848 (Miskolc, 1989)

IV. MAGYAR NYELVŰ SÁROSPATAKI TANKÖNYVEK 1793-1848.KÖZÖTT

Életmütelen vagy ásványország Az ásványok rövid meghatározása olvasható az első sorokban, majd az ásványok általános tulajdonságait elemzi több oldalon (idomukra nézve milyenek az ásványok; fény hatására hogyan "viselkednek" felsorolja a keménység fokait; "viszonylagos suly" szerint is csoportosítja őket) majd leírja felosztásukat: "Eloszthatjuk az ásványokat 1. kövekre és földekre, 2. sókra, 3. gyúlékony ásványokra, 4. értzekre.") I. Kövek és Földek: az egész csoport általános tulajdonságainak megmagyarázása után az egyes ásványok bemutatása következik. Leírja a tulajdonságot, az előfordulási helyet és a felhasználási területet. Például: "A jáczintkő (hyacintus) veres, kemény, szemcsékben és kristályokban találtatik. Dörzsölés által villanyos lesz, és a sötétben világít. Hasonlag drágakő. Hazája Francz Spanyolország, Brazília és Ázsia." Nagyon sok ásvány tartozik a "kövek és földek" közé. Hasonlóan tanította a könyv a II. Sókat; III. Gyúlékony ásványokat (Inflammabilia) ás az IV. Érceket is. Az Életműves országok című rész röviden összehasonlítja és bemutatja a különbségeket a növények és állatok között, de utalások vannak az ásványoktól való eltérésekre is. Növényország. Növényszervezettani ismeretek nyújtásával kezdődik a növények tanítása. A gyökérre, szárra, levélre és virágra vonat kozó ismereteket magyarázza meg először. Minden megállapítást pél dával illusztrál. Ezt követően növényélettani tudnivalókat ír le, de ezek az ismeretek nincsenek elkülönítve a tananyagban. Például "A lugsóban nem csírázott ki a mag, de igen a gyenge savanyakban. A csírázásra gőzköri lég kívántatik. Légüres térben, vagy ritkult levegőben, semmi mag nem csírázik." Az élettani részeket követi a növények rendszerezése. "Hogy a növények elláthatlan mennyiségét jobban megismerhessük, azokat rendbe kellett szedni, s bizonyos csoportozatokba és családokba összeállítani. Illy összeállítás rendszernek (systema) mondatik, Ez azon alapul, hogy bizonyos jegyeket fölkeresünk, és minden növény, melly ezen jegyekkel bir, azon osztályba tétetik..." Ismerteti Linné rendszerét: "A svéd Linné alkotott illy rendszert, melly a növény nemzörészein alapul...", felsorolja Linné rendsze-