Fehér Erzsébet: Sárospataki tanárok magyar nyelvű tankönyvei a Kollégium alsó és középső szintje számára 1793-1848 (Miskolc, 1989)

I. A KORABELI MAGYARORSZÁGI TANÜGY ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE

I. A KORABELI MAGYARORSZÁGI TANÜGY ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE Az 1790-1848 közötti időszak jelentős változást hozott Európa történelmében. Talán egyetlen századforduló sem volt olyan színes, mozgalmas, átalakító, mint a 18. és 19. százat átmenete. Az európai népek mozgalmának sodrába ekkor hazánk is belekerült. Nehéz, küzdelmes évtizedek ezek: a magyar polgári társadalom kialakulásának, a nemzetté válásnak nagy ideje, a nemzeti függetlenségért folyó harcnak eredményes fél évszázada. A fenti eszmék jegyében kirajzolódó törekvések jelentős állomásának tekinthetjük az 1790/91-es, és az 1792-es országgyűlést, amely a század végére kibontakozott nemesi-nemzeti mozgalom eredményeit rögzítette. Legfontosabb határozatai a következők: az ország függetlenségét kinyilvánító 1790/10. tc. ; a magyar nyelv hivatalos nyelvvé emeléséről, a magyar ügyek magyar nyelven történő intézéséről és a magyar nyelv tanításáról szóló 1790/16. és az 1792/7. 2 tc. ; valamint a protestáns egyházak szabad vallásgyakorlatán alapuló egyházi és iskolai autonómiájára vonatkozó 1790/26. tc.

5 Az iskolában, a nevelésügyben is a haladó és visszahúzó erők küzdöttek egymással. II. József Magyarországot teljesen be akarta olvasztani birodalmába. Abszolutista politikájának ez volt a végső célja. Ezt segítették tanügyi rendelkezései is. Egységes közoktatási rendszert akart bevezetni az egész Habsburg birodalomban. Ismét a bécsi Tanulmányi Bizottság irányította a magyar oktatásügyet, megszüntette a tanulmányi alap egy részét, amely a magyar iskolázás költségeinek jelentős részét fedezte. A szerzetes rendeket is eltörölte - csak a piaristát hagyta meg -, pedig ezek irányították a katolikus középfokú iskolákat, tandijat vezetett be, módosította az iskoláknak a Ratioban rögzített szervezeti rendjét, de változtatott a tanügyi igazgatáson is. A felsőoktatási és népnevelési területen szintén módosításokat hajtott végre. Hivatalos nyelvvé a németet akarta tenni. Felekezeti különbségeket nem vett