Fehér Erzsébet: Sárospataki tanárok magyar nyelvű tankönyvei a Kollégium alsó és középső szintje számára 1793-1848 (Miskolc, 1989)

IV. MAGYAR NYELVŰ SÁROSPATAKI TANKÖNYVEK 1793-1848.KÖZÖTT

2. rendálly: "Ezen szakaszban tartozó külső Országi Növevényeket" írja le. Második osztályba a "Titkos Virágú" növényeket sorolja. "Ezek a Növevények részszerint semmi virágokat nem mutatnak, részszerént ollyanokat mutatnak, mellyeket alig lehet azoknak tartani; azért őket nevezik titkon-tenvészóknek (Cryptogami), még igy ugyantsak hoznak magvakat és azok által szaporodnak. Az ide tartozó négy rendben vágynak, úgymint: Perjék - mohok - hinárok - gombák." Leírja a gombák származását, veszélyességüket is hangsúlyozza. "Legjobb volna az embernek magát minden gombaételtől tartóztatni. Minden gombák gyamsak, amellyek feketék, zöldek és tarkák, rodhadt szaguak, üres szarok vagyon, fapadosak és a főzés után keményednek." 20. Gelei József: Természeti História III. Az Ásványok Országa. Sárospatak, 1811. Ez a tankönyv a Természeti História harmadik része. A címoldalon a következőket találjuk: "Az Ásványok Országa - Készíttetett a S.Pataki Reformata Human. Oskolák számára - Harmadik Rész - S.Patakon Nádaskay András által. 1811." Ezután egy oldalon néhány sor található az "Olvasóhoz" cím alatt: "Ezen Ásványok Országos a Fő-Tiszt. Superintendentzia Rendeléséből a Tanuló Ifjúság számára öszszveszedte s készíttette Human. Professor Geley József Ur. Melly Munka, az idő a Könyvnyomtatásnak nem kedvezvén, a Szerző távollétében, és tsak most jöhetett ki." A bevezetésben különbséget tesz az organizált és organizálatlan testek között. Az ásványok elbomlását összehasonlítja az organizált szervezetek pusztulásával. Az ásványok megkülönböztetésére külső és belső "jegyet" tart szükségesnek ismerni. Négy nagy szakaszba sorolja az ásványokat. I. Sók. (Solia, Salze). Pontos és érthető meghatározását adja a sóknak: "A Mineralogiának Mesterei Sóknak hívják mind azokat az Ásványokat, melyek a nyelvet néminemű izzel illetik, a tűzben