Fehér Erzsébet: Sárospataki tanárok magyar nyelvű tankönyvei a Kollégium alsó és középső szintje számára 1793-1848 (Miskolc, 1989)

IV. MAGYAR NYELVŰ SÁROSPATAKI TANKÖNYVEK 1793-1848.KÖZÖTT

éghetetlenek, elégséges forró vizben pedig (legfeljebb ötszázszor annyiban, mint nyom maga a matéria) porrá töretvén, feloldhatók, (solubilia), és többnyire - mindekutánna feloldattatván - a viznek egy részétől a párolgás által megfosztattak, rendes és meghatározott formájú kisebb nagyobb á1tal1átszósságu Kristályokba szedik összve magokat." A sókat könyvünk három rendre osztja: savanyú-, lúg- és középsókra . II. A Földek és kövek. Először e témakörnek az általános tulajdonságait ismerteti: "Közönséges tulajdonságok a Földeknek és Köveknek ezekben állanak: 1. Hogy sem vizben, sem olajban fel nem oszolnak. 2. A tűzben magokban lévén, sem meg nem olvadnak, sem el nem enyésznek; hanem állandók maradnak. 3. Kalapátstsal nyújtani, mint az Értzeket, nem lehet." "A Földek és Kövek" felosztását illetően "leginkább Suckow után megyünk, a ki a Kő és Föld nemű Ásványokat hét, vagy is inkább 8 Rendekre veszi..." - írja a szerző. Minden rendnek először az általános tulajdonságait mutatja be, összehasonlításokat is tesz a többi renddel. "Jegyzés" alatt érdekességekről lehet olvasni, például a drágaköveknél: hogyan állapítható meg az értékük, hogyan lehet megkülönböztetni az igazi nemes követ a hamistól? III. Gyulánk ásványok. A fejezet tagolódása és az ásványok jel lemzése hasonló az előző fejezetéhez. IV. Értzek. A fejezet elején felsorolta a tankönyvíró az érceket. Az ércek általános tulajdonságainak leírása részletes. E részben is több "Jegyzés" olvasható. Az egyikben ez áll: "Mi mindazáltal nem találván magyarul szót, melly az uj Chemia szerént való neveket helyesen kitenné, tsak a régi mellett maradunk. Ez a megjegyzés bizonyítja a magyar nyelven való tankönyvírás nehézségeit, a tudományos szaknyelv magyarításának problémáit. Szó esik az érc-ötvözetekről is, de röviden, a könyv elsősorban a természetben természetes állapotban előforduló érceket tárgyalja két csoportban: A. Nemes Értzek - Metalla Nobilia, Edle Metalle. B. Nemtelen Ërtzek - Metalla Ignibilia, Unadle Metalle. A bór-próbák leírásakor más művekre hivatkozik a szerző, "ennél még bizonyosabb Bór próbákról olvasd: - Gehler physik. Worte