Fehér Erzsébet: Sárospataki tanárok magyar nyelvű tankönyvei a Kollégium alsó és középső szintje számára 1793-1848 (Miskolc, 1989)

IV. MAGYAR NYELVŰ SÁROSPATAKI TANKÖNYVEK 1793-1848.KÖZÖTT

A második rész címe: Szónyomozás. Első czikkelye: A beszéd részeiről közönségesen. A szakaszban megtárgyalásra kerül: Mi a szónyomozás? "A szónyomozás elő adja azon szabályokat, melylyek szerint a szavakat megismerni, megkülönböztetni, nevezni és hajlitani tudjuk." A szavak különbségei: minden megállapítást példával illusztrált. "Egyszerűek, mint: toll, könyv; öszszetettek, mint Tollkés, könyvtár." A beszéd részei: "A magyarban következendő beszéd részeit lehet számlálni: névtárs vagy névmutató (articulus) név, névmás, ige, részesülő vagy igenév, igehatározó, utoljáró vagy viszonyszavak, foglaló vagy kötszó, indulatszó." A második rész a továbbiakban a beszéd e felsorolt részeit ismerteti . Második czikkely: A beszéd részeiről különösen. Ez a következő részekből áll: I. "Névtárs vagy névmutató": egy bekezdésben meghatározza és bemutatja példákkal a "névtársat". II. "Név": a meghatározás után "A név külömbözése" vagyis felosztása következik: "A Név háromféle, u.m. 1-ször: Főnév... 2szor: Melléknév... 3-szor: Számnév...", majd a főnévre, melléknévre és számnévre vonatkozó ismereteket közli. Minden megállapításra több példát is hoz. III. Névmás. E téma tanítása is meghatározással kezdődik, majd folytatódik: "A névmás nemei; a személyes névmások ejtegetései; a birtokot, névmások ragasztása; személyragasztékok; Példák az illy rapasztékos nevekre." E résznél is sok példát mutat be a tankönyvíró, mely megkönnyítette a tananyag elsajátí tását. IV. Ige. A tankönyv ezt magyarázza a legterjedelmesebben. Mi az ige? "Az ige ollyan szó vagy ollyan része a beszédnek, melly léteit, cselekvést, szenvedést vagy állapotot jelent, és a léteinek szenvedésnek és állapotnak módját, idejét, személyét és ennek számát határozza meg." Ezt követően az igék felosztását olvashatjuk. (Jelentésre nézve lehetnek: "lételesek; cselekvő vagy művelők; szenvedők: középigék; ik szótagban végződök; ollyanok, mellyek úgy hajtogattatnak, mint a cselekvő, péld, áll. megyén.") majd "a módról; az időről; szám,