Fehér Erzsébet: Sárospataki tanárok magyar nyelvű tankönyvei a Kollégium alsó és középső szintje számára 1793-1848 (Miskolc, 1989)

IV. MAGYAR NYELVŰ SÁROSPATAKI TANKÖNYVEK 1793-1848.KÖZÖTT

ket sorolja fel rövid ismertetéssel, "A szónoklat és a történetírás az, miben a rómaiak leginkább tündököltek... Cicerót találjuk itt, mint a legtökéletesebbet e nemben, 5 általa látjuk leginkább kitűzve irányát a literatura minden ágainak s meghatározva kora szellemét." Felsorolja és be­mutatja röviden Cicero retorikai munkáit. A többi híres szónokot és munkáit is ismerteti. A filozófiával hosszú ideig nem foglalkoztak Rómában, "a nem­zeti élet egészen gyakorlati irányt vett; ... Általában a philo­sophiát csak a miveltség eszközének, különösen a szónoklatban va­ló tökélyesbülésnek s az az által nyerendő politicai befolyás megszerzése eszközének tekintették inkább a rómaiak, mint önálló tudománynak..." E téren is a görögöket követték. "Cicero volt el­ső, ki a görög philosophia elterjesztésére legtöbbet tett Rómá­ban." Filozófiai munkáit sorolja fel ez a fejezet. A Mathesis, Építészet, Hadtudomány, Földleírás, Orvostudomány, Gazdaságtudomány, Nyelvészet és a Törvény tudomány címszók alatt e tudományszakokkal foglalkozó szakmunkákat sorolja fel a könyv. 14. Csorna Mihály." A római irodalom rövid ismertetése Sárospatak , 1845 . Ez a könyv "A római literatura történetének alaprajza" című tankönyvnek átdolgozott kiadása. Ebben rövidebben, 1B4 oldal ter­jedelemben ismerteti a szerző a római irodalmat. A tananyag el­rendezése hasonlít az első kiadáshoz, de a felosztása eltérő. Csupán két nagy részre tagolja az anyagot: első a költészet, má­sodik a prózaírás. Az egyes szakaszok száma is kevesebb. Kima­radt a "Történetírás" és a "Legrégibb prósa nyelvemlékek". A be­tűk formája, nagysága olyan mint a másik könyvben. Szerzők neve­it, műveit, a kiadókat kurzív betűvel szedték itt is.

Next

/
Thumbnails
Contents