Fehér Erzsébet: Sárospataki tanárok magyar nyelvű tankönyvei a Kollégium alsó és középső szintje számára 1793-1848 (Miskolc, 1989)

III. - 2. MAGYAR NYELVŰ TANKÖNYVEKET ÍRÓ SÁROSPATAKI TANÁROK 1793-1848. KÖZÖTT

1826-ban Rimaszombatra ment tanárnak. Itt öt évetitöltött el. 1831-ben - Kézy Mózes halála után - fizikát és matematikát tanítani hívták Sárospatakra. Hogy feladatának megfelelhessen, két évig a bécsi és a berlini egyetemeken tanult. 1833-ban foglalta el tanári állását. 1846-ban az orvosok és természettudósok Kassa-eperjesi gyűlésén a meteorológiára vonatkozó tervet olvasott fel. Még ez évben a Természettudományi Társulat rendes tagjává választotta. 1851-ben a megválasztott tanrendszer következtében 6 is átkerült az akadémiáról a gimnáziumhoz. Ekkor nevezték ki állandó igazgatónak. Tantárgyait mindig magyarul adta elő. Minden vagyonát, (közel húszezer forintot) a főiskolára é3 más közintézetekre hagyta. "Természettan" címen írt tankönyvet. (Sp, 1841.) NYIRY ISTVÁN (1776-1838) • 32 Pestalozzi számtanoktatásának sárospataki meghonosítója. Hosszú évtizedeken át oktatta a kollégium tanulóifjúságát s a matematika tanításakor "tanítványaival nemcsak annak elemeit, de magasabb ágazatait is igyekezett megismertetni." Tanulmányait Sárospatakon kezdte és ott is fejezte be. Közben egy évet Lőcsén töltött a német nyelv gyakorlása céljából. Tanára matematikából és fizikából Szabó Dávid, filozófiából pedig a nagyhírű Szentgyörgyi István volt. Tanári pályáját is Sárospatakon kezdte 1797-benj egy éven át rajzot tanított. 1798-tól az elméleti matematika rendkívüli tanára, majd 1806-tól kezdve pedig ugyanennek a tudománynak a rendes professora lett; 1810-től kezdve fizikát is oktatott. A fizikában Schelling természetbölcseletét követte. 1822-től kezdve a statisztika, földrajz, "mütan" és a pedagógia tanításával bízták meg, 1824-ben viszont a bölcselet professzorának nevezték ki, s e tisztséget haláláig viselte. A Tudós Társaság - a Magyar Tudományos Akadémia elődje - 1831ben levelező taggá választotta, 1832-től rendes tag. Kezdetben a matematika osztály, 1836-tól a filozófia osztály tagja. Cikkei, tanulmányai a Tudományos Gyűjteményben, a Felső-Magyarországi Minervában, a Magyar Kurírban, a Tudományos Tárban, a Közhasznú Esméretek Tárában jelentek meg. 1821-ben Kassán jelent meg latin nyelvű matematika-tankönyve