Fehér Erzsébet: Sárospataki tanárok magyar nyelvű tankönyvei a Kollégium alsó és középső szintje számára 1793-1848 (Miskolc, 1989)
III. - 2. MAGYAR NYELVŰ TANKÖNYVEKET ÍRÓ SÁROSPATAKI TANÁROK 1793-1848. KÖZÖTT
(Prima elementa matheseos intensorum contsructa;) 1822-ben "A Számvetés Tudományának kezdete" Sárospatakon; 1824-ben látott napvilágot filozófia-tankönyve. Háromkötetes magyar nyelvű enciklopédiáját is Sárospatakon adta ki 1829-1831 között "A Tudományok összvesége" címmel. 55 Nyiry István érdeklődése hihetetlenül sokirányú. Korának egyik legkiválóbb építésze. A kollégium ún. főépületének ő a tervezője. Ez az épületrész 1808-ban készült el. R0ZG0NYI JÓZSEF (1756-1823) Tolcsván született, Patakon tanul, könyvtárnok, majd a bölcselet tanítója. 1784-ben külföldi útra indul, de a bécsi kormány lezáratta a határakat, s így csak Bécsig jut el. Itt azonban kiváló képességeivel annyira megnyeri II. József rokonszenvét, hogy elsőnek mehet külföldi akadémiákra. Megfordul Utrechtban, Oxfordban, Franciaországban, Svájcban és Németországban, antikantiánus filozófusokkal kerül kapcsolatba, s haláláig ellensége marad a kritikai filozófiának. Hazajötte után először losonci líceumi igazgató, majd 1798-ban Patakra hívják a filozófia és esztétika professzorának. Beszélt latinul, görögül, németül, angolul, franciául és hollandul. Cikkeiben Kantot s magyarországi követőit támadja. Kiadta Szentgyörgyi István logikáját latinul. Kéziratban maradt "Philosophia universalis" című műve. A nyelvújítási kérdésekben Kazinczy ellenfele volt, esztétikai álláspontja is különbözött a széphalmi mesterétől. Cikkei a "Hadi és más nevezetes Történetekben"; "a Tudományos Gyűjteményben"; a "Figyelőben" jelentek meg. Tankönyve: Rövid kis logika. Sp, 1825. SOLTÉSZ JÁNOS (1809-1879) A kollégium orvosa, tanára, Zemplén megye táblabírája. 1809ben született Mezőcsáton. Gimnáziumi tanulmányait Miskolcon végezte, a pesti egyetemen kapott orvosi oklevelet 1834-ben. "Még azon évben, rendes tanárnak választatott a tiszáninneni egyházkerület által Sárospatakra a népszerű orvostanra és természettudományi szakra, mely előbbi tárgynak Sárospatak állított legelsőben tanszéket." Ilyen minőségben 1853-ig dolgozott, ekkor iskolaorvosi állásától felmentették és tanári állást kapott. Ettől
