Fehér Erzsébet: Sárospataki tanárok magyar nyelvű tankönyvei a Kollégium alsó és középső szintje számára 1793-1848 (Miskolc, 1989)

I. A KORABELI MAGYARORSZÁGI TANÜGY ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE

lizmust elítélte. A tárgyalt korszakban sajátos volt az anyanyelvi elemi oktatás. A falusi és városi népiskolákat az egyházak szervezték. Az ellenőrző felügyeletet is az egyházi személyek látták el. A tanítók jövedelme szűkös volt. A jobbágygyermekek iskolába csak a téli hónapokban jártak, tavasztól-őszig szüleiknek segítettek a termelésben. 1845-ben jelent meg az a rendtartás, amely az elemi oktatás szervezeti és tartalmi kérdéseit szabályozza. Címe: Magyarország elemi tanodáinak szabályai. Az előző években elhangzott javaslatokat felhasználták a készítők. Négy osztályosra tervezi az elemi oktatást és előírja: 6-12 év között kötelező minden gyermek számára az alsó két osztály elvégzése. A szülőket büntetik a mulasztásért. A városokban a latin iskolától függetlenül működtek a hároméves két vagy három-tanítós népiskolák. Csak a gimnáziumba készülő gyermekeknek tanítottak itt latint. A reformátusoknál teljes latin iskolákat találunk. Az elemi osztályok a latin iskola részei, önálló elemi iskolákat a városokban nem szerveztek. Tanítják a latint a kisdiákoknak is. Az evangélikus lakosú városok elemi iskoláiban a latin mellett praktikus ismereteket is oktattak. Sajátos módon alakult a kisebb és nagyobb protestáns iskolák egymás közqtti viszonya. Egy-egy nagyobb kiváló iskola irányította a többi"'kisebb városi és falusi ún. "partikuláris" iskolát. Ezek ténylegesen részei voltak az anyaintézetnek: ónnak kapták a tanítókat, akik volt iskoláik tanítási módszereit, utasításait követték. A legtöbb partikuláris iskolában elemi ismereteket, latin névszóés igeragozást tanultak. Némely helyen eljutottak a filozófiáig, vagy a retorika tárgyakig. A továbbtanulni szándékozóknak latin, görög, héber nyelvet is tanítottak, jövedelemtöbblethez jutva így. A rektorok pénzszerzés céljából vállaltak állást, hogy később folytathassák tanulmányaikat. A tárgyalt korszakban nem volt megoldva a tanítóképzés ügye. A protestánsok nem tartották szükségesnek a külön tanítóképzést. A kollégiumokban a felsőbb osztályosok tanították az elemista gyerekeket, így megfelelő tanítási gyakorlatot szereztek