Fehér Erzsébet: Sárospataki tanárok magyar nyelvű tankönyvei a Kollégium alsó és középső szintje számára 1793-1848 (Miskolc, 1989)

I. A KORABELI MAGYARORSZÁGI TANÜGY ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE

nítsák a filozófiai osztályokban. Jelentős volt a tanárok szerepe a felvilágosodás és a francia forradalom eszméinek hazai elterjesztésében. A kulturális törekvések terén a felvilágosodás lelkes magyar munkálója, Bessenyei György már a 18. század második felében hangot adott röpirataiban annak a meggyőződésének, hogy a magyarság kultúra tekintetében a többi néphez képest elmaradott és műveletlen. Megállapítja, hogy ezen - sajátos körülményeink között - a magyar nyelvű irodalom és tudomány művelésének segítségével lehet változtatni . Hazánkban ebben az időben kialakult egy demokratikus, majd forradalmivá váló szűk értelmiségi réteg. Ez a réteg alkotta a magyar jakobinusokat. Tagjai köznemesi és polgári származásúak voltak. Éles figyelemmel és lelkesedéssel kísérték a francia forradalom kibontakozását. Ez a forradalmi értelmiség 1794-ben kidolgozta a nemzeti függetlenség biztosításának és Magyarország polgári átalakításának programját. Céljaik közé tartozott a nemesi kiváltságok eltörlése, a jobbágyság felszabadítása, a demokratikus köztársaság kikiáltása. E célkitűzések jelentősek művelődéspolitikai szempontból is. A forradalmárok kátéja kifejtette például, hogy a királyok, papok és nemesek a nép tudatlanságát jó szemmel nézik uralmuk fenntartása érdekében; követelte a népoktatást, nemcsak az írás-olvasás tanítását, hanem a nép felvilágosítását, valamint azt is, hogy az ország minden nemzetisége szabadon használhassa saját nyelvét. A forradalmi mozgalom eszméi utat találtak az iskolákba is, és jelentős, pezsdítő hatást tettek a haladó szellemű tanárokra és diákokra. A sárospataki diákok a francia újságokat fordították, a köztársaságért lelkesedtek, és republikánus atyafinak szólították egymást.^ A magyar jakobinusok szervezkedését a kormányzat felfedezte, a mozgalom résztvevőit halállal vagy börtönnel sújtotta. A jakobinus mozgalom elfojtása, vezetőinek 1795-ben történt kivégzése s az ez után következő terror azonban csak rövid időre tudta megállítani a felvilágosodás eszméinek és célkitűzéséinek további terjedését. Az eszmék és célkitűzések egyenlőre nem tartalmaztak politikai, társadalmi és gazdasági kérdéseket, s a 9.