Fehér Erzsébet: Sárospataki tanárok magyar nyelvű tankönyvei a Kollégium alsó és középső szintje számára 1793-1848 (Miskolc, 1989)

I. A KORABELI MAGYARORSZÁGI TANÜGY ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE

felvilágosodás hívei minden energiát a nemzeti irodalom ápolására a tudományok fejlesztésére fordítottak. A nyelv ügye helyet kapott a nehezen induló alkotmányos életben is. Legtermészetesebb előrejutási területe az irodalom volt. A 19. század elején - a fogságból szabadulása után - Kazinczy Széphalomról irányította, szervezte az irodalmi életet, a nyelvújítás mozgalmát. Munkálkodásának eredménye az egységes magyar irodalmi nyelv létrejött? lett. Minthogy a szóbanforgó időben e tájon - tehát Északkelet-Magyarországon - volt az ország irodalmi, szellemi központja, nem lehet véletlen, hogy a haladó társadalmi, politikai, kulturális kezdeményezések itt fokozottan megmutatkoztak. A 18. század végi nemesi függetlenségi törekvésekből Zemplén megye aktívan kivette részét. Az 1790/91-es országgyűlés követei közül az egyik az a Sulyovszky Menyhért, akit később a Martinovics-mozgalomban való részvétel miatt halálra ítéltek, majd a halálos Ítéletét kegyelemből börtönre változtatták. A megyék közgyűléseiken különféle mértékben és hangnemben foglaltak állást a jakobinusok letartóztatása ellen, s feliratokban tiltakoztak. Az egyik legforradalmibb állásfoglalás a szabolcsiaké mellett éppen g a zempléni volt. A jakobinus mozgalmat követő reakció idején Zemplén is ott tiltakozik, ahol lehet. Hol halkabban, hol hangosabban érvel az adó és az újoncozás ellen. Közigazgatási vonalon olyan határozatot hoztak, amely a nemzeti törekvések irányába esik: 1797-től a vármegyei jegyzőkönyveket kizárólag magyarul vezetik, s rátérnek a magyar nyelvű hivatalos levelezésre. Az 1802-es, 1805-ös és 1807-es országgyűlésre a követeiket azzal az utasítással küldték, hogy követeljék az egész hadügynek nemzeti szellemben való rendezését . Erre az időre esik Tessedik Sámuel (1742-1820) működése, akit a gyakorlati irányú népnevelés és a hazai mezőgazdasági kultúra kiemelkedő alakjának tartunk. 1791-ben az országgyűlés által kiküldött Művelődésügyi Bizottsághoz tervezetet küldött. Címe: "Tizenkét paragrafus a magyar iskolaügyről", szerzője Tessedik Sámu9 el, "szarvasi néptanító". Ez a tanulmány a kor falusi iskoláinak bírálatát tartalmazza az iskolák állapotának bemutatásával. A