Nagy Károly - Tóth Péter - Seresné dr. Szegőfi Anna: Régi históriák. Ózd és környéke múltjának írott forrásai. Helytörténeti olvasókönyv - Ózdi honismereti közlemények 4. (Ózd, 1984)

BEVEZETÉS

jelenlégi Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1950-ben alakult, magában fog lalja Abaúj-Torna megye déli részét, Borsod megyét, Gömör-Kishont megye egy töredékét és Zemplén megye déli felét. A változások természetesen a járásokat is érintették. A legkevésbé változónak a legalsó szinten elhelyezkedő község tekinthető, bár a nagy sorsfordulókban sok község elnéptelenedett, vagy újjáépült . Az előbbiek ismeretében nem választhattuk kötetünk témájául egyetlen nagyobb község;közigazgatási egység területét sem, bár a közölt források közigazgatási hatóságok működésének eredményeként jöttek létre. így esett, választásunk Ózd város gazdasági, társadalmi, kulturális vonzáskörzetére. Ez a vonzáskörzet napjainkra jellemző, bár a korai polgári korban alakult ki, amikor a vasgyár és a kiszolgáló bányák fejlődése megváltoztatta a környék arculatát. A kötet anyaga ilyen módon válogatás Borsod megye sajószentpéteri és ózdi járásainak, valamint Gömör megye putnoki járásánakközségeiből . Az egyes településekre vonatkozó források összességét a terület-változások mellett, meghatározza a község történetileg változó szerepköre, jellege is. A feudális kor fejlett mezőgazdasági és állattenyésztő központjai a polgári korban, a gyáripar vonzásában jelentőségüket vesztették, a lakosság foglalkozása megváltozott, a község arculata átalakult. A források jellege nemcsak a fentiekben ismertetett gazdasági és területi változások függvénye, hanem függvénye a történeti korszaknak is. Az írott források történetében nemcsak tartalmukat tekintve mérföldkő a kapitalizmus kialakulása, hanem formájukat, jellegüket, mennyiségüket tekintve is. Ez indokolja, hogy a feudalizmus és a polgári kor forrásait elkülönítve, más-más szerke3tben közöljük. A feudális korban a források száma - a polgári korhoz viszonyítva - csekély. A dokumentumok viszonylag kis számát két tényező befolyásolja; egyrészt a történelmi idő távolság miatt sok forrás pótolhatatlanul megsemmisült, ennél azonban jelentősebb az a tényező, hogy ebben a korban nem is keletkeztek nagy tömegben iratok. Ennek oka elsősorban a társadalmi kormányzati berendezkedésben keresendő, de nem elhanyagolható szempont az írástudatlanság