Nagy Károly - Tóth Péter - Seresné dr. Szegőfi Anna: Régi históriák. Ózd és környéke múltjának írott forrásai. Helytörténeti olvasókönyv - Ózdi honismereti közlemények 4. (Ózd, 1984)
II. RÉSZ - FORRÁSOK A KÖZSÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL
súrlódásokat, a jogos és jogtalan, de minden esetben több munkát adó fellebbezéseket, panaszokat jobban el lehet kerülni. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a Szennának Ózdhoz csatolása a -, 6 km távolsági különbözetet kivéve közigazgatási szempontból sem az egyénre sem a közre nem lenne előnyös. Másrészt Uraj község az elcsatolással 37 lakóházat, 183 lelket 29 hold 654 Qöl területet veszítene. Az 1933. évi adatok szerint a pótadó alapja csak 380,37 P-vel csökkenne és így a pótadó csak 8 %-kal növekedne, azonban az elcsatolás következményeinek megítéléséhez azt is tudnunk kell, hogy Uraj községnek Szenna és Kisfalud a fejlődésre legképesebb része s ha most ez az elcsatolás megtörténne, ennek példájára az újonnan fejlődött részeket időnkint megint Ózdhoz kellene csatolni; tudnunk kell azt is, hogy most a körjegyzőséget Uraj 4823, Susa 3579 pengő állami segéllyel tudja fenntartani, az elcsatolás még rontaná a helyzetet. Az új települések, új építkezések révén az adóalapunk a jövőben növekedne, ha az elcsatolás megtörténik, ez a növekedés elmarad. Meg kell említenünk azt is, hogy az ózdi gyár teljes üzeme idején 120-140 uraji munkás kereseti adóját kapta Uraj község, ami nekünk évente 1200-1400 P bevételt jelentett. Bár most ez az adó a gyár csökkentett üzeme miatt elmaradt, vagy csak nagyon csekély volt, számítanunk kell arra, hogy a gyár újra rendes üzemmel fog dolgozni és ha az elcsatolás megtörténik, nem lesz 50 munkásunk s az évi 1200-1400 P kereseti adó bevétel teljesen elmarad. Mindezek alapján lelkiismeretesen megfontoltuk az egyesek, a közigazgatás érdekeit, tehát az elcsatolás ellen tiltakoznunk kell. V.273/b.2. A belügyminisztérium a község tiltakozása ellenére jóváhagyta a Szenna-telep elcsatolását. Az erre vonatkozó véghatározatot 1936. szeptember 2-án tárgyalta a közgyűlés, az ülés jegyzőkönyvét ld: ÓZD. A község sorozatos tiltakozásai és fellebbezései a végrehajtást nem gátolták, 1936-ban Uraj község a kártalanítási összegekről kezdett tárgyalásokat. A képviselőtestület Ózd terjeszkedésére vonatkozó jövendölése bevált, 1937. február 16-án már Kisfalud telep elcsatolásáról is tárgyalni kellett a közgyűlésnek. Uraj község elöljárósága elkeseredésében kérte a község Ózdhoz csatolását, ezt azonban, amikor a belügyminiszter komolyan fontolóra venni kérte, visszavonták. 1940. május 25. 222. Az Uraj patak mederrendezése
