Nagy Károly - Tóth Péter - Seresné dr. Szegőfi Anna: Régi históriák. Ózd és környéke múltjának írott forrásai. Helytörténeti olvasókönyv - Ózdi honismereti közlemények 4. (Ózd, 1984)
II. RÉSZ - FORRÁSOK A KÖZSÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL
Jegyzőkönyv Készült Uraj község képviselőtestületének 1940. május hó 25-én tartott rendkívüli közgyűlésén. r. Előadó ismerteti az Uraj patak szabályozási terveit, költségvetését a szabályozásra vonatkozó törvényeket. Többek hozzászólása után a közgyűlés a következő egyhangű véghatározatot hozta: 731/1940. Véghatározat 8/kgy.-1940. Az Uraj patak szabályozási terveit kivitelezésre jónak és alkalmasnak találjuk, azért azt elfogadjuk. A szabályozási költség 1/3-át magunkra vállaljuk, mig a fennmaradó 2/3 részének államsegély útján való biztosítását kérjük Az érdekeltség által vállalt költségek azonnali fedezésére 5 évi kamatmentes állami kölcsön engedélyezését kérjük. Megokolás. Az Uraj pataknak legtöbb helyen alig, sok helyen pedig egyáltalán nincs már medre. Ez okozta az elmúlt évek során, hogy a legkisebb esőzések alkalmával kiöntött és nemcsak az érdekeltségek, hanem az Úzd-Uraj-susai egyetlen kiépített és a külvilággal összekötő utunkban is jelentékeny kárt okozott. Mivel a víz lefolyása biztosítva nincsen, a község belső területén az amúgy is talajvizes belsőségeket mocsarakká alakítja át az a csapadék, amelynek a patak medrében kellene lefolynia. Évenként a lakóházak egész sorát teszi lakhatatlanná, és rongálja meg Uraj községben és a hozzátartozó Kisfalud munkástelepen a le nem folyó csapadék és ezzel mérhetetlen károkat okoz a lakosságnak. Ez késztetett bennünket arra, hogy a község, az érdekeltség nevében, azok terhére a szabályozási költségek 1/3-át elvállaljuk, bárha az anyagi erőnket meghaladó kiadást jelent. A képviselőtestület tagjai valamennyien érdekeltek vagyunk mivel rétünk a belsőségünk a patak kétoldalán terül el. Belsőségünket leszámítva az érdekeltek olyan összeget vállalnak magukra, amely az árterületnek nyilvánított rétek ellenértéke 50 %-ának felel meg. A patak mederrendezése nemcsak az érdekelt hanem az Uraj és Susa községet valamint a felvidékét Ózddal összekötő Ózd-Uraj susai vicinális ut miatt, az egész környéknek érdeke.- Más útja a Felvidéknek Ózdra mint az Uraj-rimaszécsi út nincsen. Ez az út csaknem teljes hosszában az Uraj patak mentén húzódik, és a patak medrének elégtelensége és szabályozatlansága azt az utat is