Nagy Károly - Tóth Péter - Seresné dr. Szegőfi Anna: Régi históriák. Ózd és környéke múltjának írott forrásai. Helytörténeti olvasókönyv - Ózdi honismereti közlemények 4. (Ózd, 1984)

II. RÉSZ - FORRÁSOK A KÖZSÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL

1933. szeptember 21. 221. Uraj község képviselőtestülete Szenna-telep elcsatolása ellen tiltakozik Jegyzőkönyv Uraj község képviselőtestületének 1933. szeptember 21-i rendkívüli közgyűlésről . 12/kgy - 1382/1933.szám Az előadó jelenti, hogy a Szenna-telep lakói a telepnek Ózdhoz való csatolását kérték. Ózd község már támogatta ezt az ügyet és a csatlakozást elfogadja. Az 1886: XXII.tc.155 §. szerint ebben az ügyben Uraj községnek is határoznia kell. A képviselőtestületnek minden tagja ismeri a helyzetet, így határozatunk csak tiltakozó lehet. Határozat A képviselőtestület egyhangűan kimondja, hogy a Szenna-telepnek Ózd községhez való csatolása ellen tiltakozik. Megoldás A Szenna-telepen 37 lakóház van, a legutóbbi népszámlálás szerint 183 lélekkel. Ezeknek 80 X-a az ózdi vasgyár munkása akiknek bár munkahelyük és életszükségleteik kielégítése szempontjából Ózd közelsége nagy előnyt jelentett, ugyanezt nem lehet állítani közigazgatási szempontból. Nem lehet azért, mert Ózd községet a vasgyár telepe teljesen két részre osztja. A község déli része a község házával az északi résztől elég messze van, a Szenna természetesen még messzebb. A hivatalos távolsági térkép adatai szerint a Szenna Ózd községházához 2,6 kmre, Urâj községházához 3,2 km-re van. Az a -,6 km távolsági többlet, amit most a szennaiaknak az uraji községházáig meg kell tenniük, elenyésző jelentőségű, ha meggondoljuk, hogy Urajon - kis község lévén - az elöljáróság a lakosságnak, így a szennaiaknak is közvetlenül ismeri minden életkörülményét, anyagi helyzetét, erkölcsi és politikai megbízhatóságát. 1 közvetlen ismeret révén bárkinek adó és általános közigazgatási ügyeit nyomozás, kérdezősködés nélkül, tehát ryorsan s emellett az egyénre és közre nézve is megnyugtatóbban tudja elintézni, mint Ózd község elöljárósága, kiknek a lakosság nagy száma és a községnek már említett kettéos/tottsága miatt nem lehet meg ez a közvetlen ismeretük és az ügyek intézésénél a nyomozás, kérdezősködés nem mindig ad pontos adatokat, amiknek az alapján valami ügyet az egyénre és a közre nézve is megnyugtatóan tudjanak elintézni. Kisebb közigazgatási egységekben a közvetlen ismeret révén az egyén és a köz érdekeit jobban össze lehet egyeztetni, az egyén és a közigazgatás közötti