Nagy Károly - Tóth Péter - Seresné dr. Szegőfi Anna: Régi históriák. Ózd és környéke múltjának írott forrásai. Helytörténeti olvasókönyv - Ózdi honismereti közlemények 4. (Ózd, 1984)

II. RÉSZ - FORRÁSOK A KÖZSÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL

IV. te.2. paragrafus alapján. Jegyzőkönyv Disznósd község képviselőtestületének 1935. április 24-én tartott közgyűléséről. Az elnök felolvassa a vm. Alispánjának 6684/ai. 1935. számú rendeletével közölt 140050/1934-VI. B.M. számú rendeletet, mellyek a község nevét "Borsodszentgyörgy" névre változtatta meg. V. llO/b.2. A községek első hivatalos névadása 1906-ban történt meg, amikor a használatban lévő névváltozatok írásmódját is meghatározták és az azonos nevű községeket előtag használatával különböztették meg. A forrásban említett 1898. évi 4. tc. a község és egyéb helynevekről intézkedett, ennek a törvénynek az alapján létesítették a községi törzskönyv bizottságot, amely 1906-ban meghatározta a hivatalos helyneveket. 1936. június 9. 123. Határozat gazdasági továbbképző iskola felállításáról Jegyzőkönyv Készült Borsodszentgyörgy község képviselőtestületének 1936. június hó 9én tartott rendkívüli közgyűléséről. 6.kgy.l936. Véghatározat Község képviselőtestülete a gazdasági továbbképző iskola felállítását egy hangú határozattal kimondja. Gyakorlóterületnek Borsodszentgyörgy község telekkönyvileg tulajdonát képező kántorlak mellett lévő kb. 1000 négyszögöl kiterjedésű területet jelöli ki.Képviselőtestület egyben utasítja az elöljáróságot, hogy az 1937. évi költségvetésben 2 nem szakképzett tanító fizetésére 220.32 P-őt, dologi kiadásokra pedig 79.68 P-őt vegyen fel. V.110/b.2. A gazdasági továbbképzős iskola, ismétlő iskola volt. Ezek feállítását az 1868. évi 38.tc. írta elő, az volt a feladatuk, hogy a hat elemit végzetteknek, akik nem tanultak tovább, a tanköteles kor végéig, 15 éves kong, tanulási lehetőséget biztosítsanak. Kezdetben a népiskolai ismétlés volt a tananyag, később szakirányú iskolákat hoztak létre. 1896-tól már működtek