Nagy Károly - Tóth Péter - Seresné dr. Szegőfi Anna: Régi históriák. Ózd és környéke múltjának írott forrásai. Helytörténeti olvasókönyv - Ózdi honismereti közlemények 4. (Ózd, 1984)

II. RÉSZ - FORRÁSOK A KÖZSÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL

olyan mezőgazdasági szakirányú iskolák, melynek létesítéséről a forrás szól. Az "ismétlő iskola" nevet 1902-től váltotta fel a kifejezőbb "továbbképző iskola" elnevezés. A kötelező nyolc osztályos iskola 1945-ben történt bevezetésével a továbbképző iskolák megszűntek. Az iskolákról ld. még: BÁNFALVA, DÉDESTAPOLCSÁNY, DOMAHÁZA, TARDONA 1938. július 14. 124. Határozat új korcsma nyitásáról Jegyzőkönyv Készült Borsodszentgyörgy község képviselőtestületének 1938. július 14-én 1 órakor tartott rendkívüli közgyűléséről. 7.kgy./1938. Véghatározat Borsodszentgyörgy község képviselőtestülete egyhangúlag hozott határozattal kimondja, hogy a községben ujabb italmérési engedélyre (korlátlan) feltétlen szükség van és utasítja a község elöljáróságát, miszerint a szükséges lépéseket ezirányban a m.kir. Pénzügyigazgatóságnál tegye meg. Indoklás Borsodszentgyörgy község lakossága az 1930. évi népszámlálás alkalmával 1193.- Az 1935. évben a képviselöválasztók összeírásával kapcsolatban kiállított összeíró jegyzék alapján - melyben kivétel nélkül szerepelt mindenki -, megállapítást nyert, hogy a község lélekszáma 1274-re szaporodott. Az ózdi iparvidék örvendetes prosperitása folytán a lakosság száma ezen időponttól kezdve nemcsak a nagyobb kereset és munkaalkalom alapján természetes nagyobb szaporodásában (több házasságkötés) növekedett, hanem igen sok beházasodás, vagy letelepedés és beszivárgás is történt. Jelenleg a község lakossága kb. 1400 lakos lehet. így ma a lélekszám is indokolja, a korlátlan italmérési engedély szaporítását. Ezenkívül a szaporítás indokolja a fenti állandó lakosságon felüli hullámzó lakosság szükséglete is. A község lakossága 80 %-ban vasgyári és bánya munkás. A községben mezőgazdasági munkást nem lehet kapni s így a gazdák bármily természetű mezőgazdasági munkálataikat napszám, cséplés, aratás, stb idegenből, Heves vármegyéből hozott mezőgazdasági munkásokkal pótolják. Ösztől-tavaszig ugyancsak nagyobb idegen munkáslétszámot jelent a községben a fakitermelés, mely munkákra ugyancsak idegen munkások vállalkozhatnak.