Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)
HOGY AZ PRIVILEGIUM két képpen értethetik, és szereztetik, először törvén szerint Titulus IX. PRIVILEGIUM KÉT KÉPPEN SZERZETTETIK, VAGY ÉRTETIK, EGYKÉPPEN MIKOR az fejedelem valakit ki venne az vámnak vagy harmincadnak fizetéséből, vagy jószágot, harmincadot, vámot, révet, hétköz vásárt, szabad sokadalmat, egyebeknek ki kárt nem tenne, tiszta méltóságból adna, és ez mindenkor jó, és ereje vagyon. Mert ennek okáért szoktak az ok levélnek az végébe oda írni, salvo iure alieno, az az más embernek törvénye szabadsága éppen meg maradván. Mert ha az fejedelem valamely paraszt embert, avagy várast az adónak fizetéséből mostan ki venne, és szabadsággal meg ajándékozna, előbb kedeg az adónak igazán való ki szedését hívei közzül valakinek engette volna, tehát ez által az utolsó privilégium, tudni illik az fizetésnek ki viteléről való, mert az első privilégiomnak a ki az adóról szereztetett, nyilván ártana, először erőtlenné tenni és ez féle adónak ki szedését el nem veheti. De az fejedelemnek tulajdon jószágában és adóiban az ki az privilegiomot engette és ajándékozta, az ki vételnek helye lészen és meg tartatik, WERBŐCZY másod Decretomának kilencedik részében. HOGY AZ PRIVILEGIUM KÉT képpen értetik egyebeknek igasságának ártania Titulus X. PRIVILÉGIUMOK KÉT KÉPPEN AKTNAK MÁSNAK, VAGY EGYEBEKNEK TÖRVÉNYÉNEK, vagy szabadságának. Egyképpen idővel, ha ugyan azon egy nap és időben közel való helyen sokadalom, vagy hétköz vásár engettetik. Továbbá he.llyel, ha révek azonképpen közel való hellyen engettetnek, kik elsőnek kárt tesznek. Ez féle utolsó privilégiomok el nem rontják az elsőt, még derogatoriával is, az az oly levéllel, hogy kivel valamit az első törvinböl vagy szabadságból el vennének. Révet jól lehet engedhetnek egy mél földön, hogy ha az elsőnek nem árt, az sokadalmat közelben is, de nem azon napra és azon időre, WERBŐCZY másod Decretomának tizedik részében. PRIVILEGIUM MÁSKÉPPEN szereztetik törvéntelen Titulus XI. PRIVILEGIUM MÁSKÉPPEN MONDATIK TÖRVÉNTELENNEK, MIKOR AZ FEJEDELEMNEK nincsen igaz és törvén szerint való hatalma valamit engedni, ki lenne egyebeknek kárára, vagy közönsíges törvénnek és szerzésnek ellene, az az a köz Decretomnak ellene semmit nem engedhet, WERBŐCZY másod Decretomának tizen eggyedik részében. AZ PRIVILEGIUM AZ Ő ERŐSSIGITŐL hány képpen fogyatkozik meg Titulus XII. Az PRIVILEGIUM SOK KÉPPEN, AZ AZ NYOLC KÉPPEN FOGYATKOZIK MEG erőssigitől. Először az privilegiom azzal vész el és erőtelen leszen, mikoron valaki teend az ő privilegioma ellen, vagy gonoszul él vele, mikor valaki szüksége idein nem él az privilégiummal, kit neki attak. Miképpen az, kinek az ő határában való meg fogatott gonosz tévőknek büntetéséről az fejedelemnek levele vagyon, és meg fogván az lopót, avagy az tolvajt, fel nem akasztja, sem nyársba nem vonnya, hanem meg sarcoltatván, somma pinzt vévén rajta, el bocsáttya, ez féle az ő privilégiomjával gonoszul él. Mert az fejedelem az gonoszoknak nem el bocsátására, hanem az ő érdemek szerint való meg büntetésre és meg ölésre atta az hatalmat, és az méltóságot. Másodszor vész el az privilégium, mikoron valaki időnek kellete korán nem él az neki adatott privilégiummal. Beszédnek okáért, ha az Király valakinek várat, avagy egyéb jószágot akár mit ajándékozna, és az adományos az ő adomány levelét eztendeiglen Király, avagy nádor espán és valamely bizonságos helynek emberi által nem exequaltatná [foganatosítaná], tehát az esztendő el múlván ez féle donáció avagy adomány minden ereitől meg fogyatkozik. Sem kedeg az iktatás levéllel is, ki az kegyelemnek általa szereztetett, meg nem újultatik, hanem az donaciónak újólan kell lenni, és írattatni, ha azon közbe valaki más az jószágot magának el nem kéri. Ugyan ezent kell míelni az heti vásárokról is, és sokadalmokról és révekről. Hogy ha az fejedelem valakinek vásárt vagy sokadalmot, avagy révet enged, az eztendeiglen az adománnyal és ez féle privilégiummal éljen, és élni kezgyen. Mert ezen kévül az eztendő el múlván, az adománnak ereje ki telik. De maga itt ezt eszünkbe kell venni, hogy ha eztendeiglen az iktatásnak el járásának dolga meg lévén és az iktatásról való relációban [jelentésben], avagy kedek annak el írassanak folyássában vagy Király és káptalon, avagy konvent emberinek tunyasága miá valami vétek találtatik lennie, tehát ilyen dologban az donáció [adomány] éppen meg marad. És ez féle execucio az mint az dolognak életi magát elő mutatja, meg jobbéjtathatik, és meg kell jobbéjtani. De
