Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)

maga ha az iktatásnak el járássá ok nélkül el hagyattatik, vagy kedeg másképpen valami vétek az ajándékozót által esik, soha meg nem jobbéjtathatik, de mint fellyül meg vagyon írván, az várat, avagy az jószágot újonnan kell meg kérni. Harmadszor vesztetik el azzal az privilégium, mikoron valaki esik felség ellen való vétekben, vagy hűtlensígnek nótájában, és ezképpen nem csak az privilegiomot, de még fejét is és minden jószágát el veszti. Negyedszer, ha az privilégium másnak nagy kárára járna, mikíppen immár ez módon feliül meg magyaráztatott. Mert ezenkívül az fejedelemhez is nem hasonló engednie másnak jelen való avagy jövendő igasságát igen terhesen meg bántani. Ötödször, ha az fejedelem vagy az iudex Ordinarius bizonyos lölki esméretiből, látván és meg esmérvén az privilegiomot, nem jónak lenni sokaknak ítílt az privilegiom ellen. De maga külömben vagyon az, ha valamikoron az privilegiom ellen valami véteknek általa ítílhetett volna. Mert ez dologban az privilégiomnak vétke meg jobbéjtatik új kilétnek általa törvínnek folyását meg tartván. Hatodszor nyilván, vagy veztegsíggel való ellene mondással az privilégiomnak. Hetedszer az utolsó privilégiummal, kivel el szakasztnak az elsőből valamit, és az első meg szűnik, és az második privilégium meg tartatik. Nyolcadszor, és utolszor vész el az privilégium, nyilván való meg hívással, mikor a fejedelem, ki a privilegiomot atta, bizonyos okokból, kit a meg hívó levélben nyilván meg kell jelenteni. Mert ha az bizonyos okok az meg hívást meg nem erőséjtik, de csak ok nélkül lennie a meg hitt levelek az hívást lennie jelentik, az meg hívásnak nem lészen helye. Mert másszor sok károk következnének, és minden az ő privilegiomjától naponként készeréjtetnék kételkedni, és ezek kik az privilégiomról mondattanak elegek legyenek, WERBŐCZY másod Decretomának tizenkettődik részében. MI LEG YEN AZ PECSÉT meg íratván. És hány féle az pecsét Titulus XIII. AIERT HOGY MINDEN PRIVILÉGIOMOK PECSÉTEKKEL SZOKTANAK MEG erőséjtetni, azért itt ez helyen az pecsétekről is valamit illik szóllanom. Hol eresed, hogy az pecsét esmeretesivel aranyra, vagy egyéb ércre vagy viaszra nyomtatott, meg erőséjtvén minden dolgot. És az pecsét két féle, eggyik bizonyos, másik bizonytalan. Az bizonyos mondatik ügy mint méltósága vagyon, kinek higgyenek. A bizonyos pecsétnek mondatnak az fejedelmek pecséti, ország bíráé, káptalané, konventé. Mellyek meg erőséjtnek minden dolgot, mellyet ő alatta ki jelentnek. Vagyon annak felette az várasoknak, és mező várasoknak is pecsétek bizonyos, kiket az királyok és fejedelmek engettek nekik. Kiknek az ő köztök való dologban vagyon erejek. Bizontalan pecsétek kedeg csak kiváltképpen való, egy egy szemillyeké. De ez féle pecsét semmi öröksíget nem tarthat alatta. De maga az érsekek, pispekek, pírjai, szabad espánok, örök espánok és rác dezpot, az ő tulajdon levelek által esméretes pecsétekkel meg erősültek által, prókátort vallhatnak. Egyéb nemessek kedeg mind mágnások, mind egyebek iudex Ordinarius előtt, az az rendelt bíró előtt vagy káptalanban, vagy konventben tehetnek mind vallást, mind prókátort szerzíst. Bizonyos pecsétek kedeg kiknek vagyon, mint iudex Ordinarius, káptalan, konvent, az ő pecsétek alatt mind prókátort szerezhetnek, mind egyéb vallást tehetnek. De méltán és törvén szerint, WERBŐCZY másod Decretomának tizen harmadik részében. AZ MELY KIRÁLYOKNAK privilégiomi meg tarthatnak és mellyeknek nem tartatnak Titulus XIIII. AÍEG LÉVÉN IDE ELŐ AZ PRIVILÉGIUMOKNAK ÉS PECSÉTEKNEK MEG magyarázattya, és szüksig meg látni ez országban mely Királyoknak és fejedelmeknek privilégiomi tarthassanak meg, és mely királyoké vettetnek meg az ítíletben és kiknek semmi erejek nem láttatik lennie. Kiket az diák Decretomba az ki meg akarja látni, és kinek szüksiges lészen, ezen titulus alatt meg találja bűsígesen, WERBŐCZY Másod Decretomának tizen negyedik részében. AZ LEVELEKNEK MÁSSÁRÓL mit kell értenünk Titulus XV. LEVELEK MÁSSÁ KÁPTALANBÓL VAGY KONVENTBŐL VAGY ORSZÁG BÍRÁJA előtt ok nélkül kik kőitek, a derék levél nélkül erőtlenek. Mert ez féle transsumpciónak [átírásnak] vagyon ereje, kinek a derék levelet először az törvinben jól meg hanták vették. De az oly levélnek mássának ereje, vagy ki az káptalanból, vagy konventből parancsolattal kök ki, csak hogy levél mássából ne írták légyen, mert (mint meg mondok) annak ereje nincs, WERBŐCZY másod Decretomának tizenötödik részében.