Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)

lem tulajdon indulattyából és szabadon, kiváltképpen az féle dolgokról, kik Isteni és természet szerint való törvénnek ellenek és mind ez egész magyari népnek régi szabadságának küssebbülésére volnának, szerzést nem tehet. De elő híván és meg kérdvén az kössiget, ha az féle szerzések teccenék e, az mineműk az szerzések, avagy nem, kik ha rá felelendnek, hogy úgy, annak utánna ez féle meg erőséjtetett szerzések (az Isteni és természet szerint való törvények éppen meg maradván), mindenkor törvényekért tartatnak. De maga gyakorta az kösség is némellyeket, mellyek az kössignek hasznára szereztetnie és lennie álléjtatnak, egyenlő akarattal végezi, és az fejedelemnek írván aggyá, könyörögvén azon, hogy neki törvényül adná. És ha az fejedelem az féle szerzéseket kedveli és helyén haggya, tehát az törvénnek erejét egyenlőképpen nyerik, és annak utánna törvényekért vétetik. Mellyek kedeg személy szerint az fejedelem szerzésének neveztetnek, és nem az kössigének, azzal, hogy ha mind két képpen az fejedelemnek engedelme és erőséjtése rajta nem lenne, semmi ereje nem volna az szerzésnek. De maga közönséges névvel az szerzések gyakorta az ország Decretominak hivattatnak, WERBŐCZY másod Decretomának harmadik részében. KIK ÉRTESSENEK AZ nípnek nevivel és kik parasztoknak nevivel Titulus HU. Az NIPNEK NEVIVEL ÉS NEVEZETIVEL ITT EZ HELYEN ÉRCSED csak az urakat, egyházi fejedelmeket, százlós és nagyságos urakat, és minden nemesseket, de nem az nemteleneket, jól lehet, hogy ez ige, nép, mind az nemesseket és az nemteleneket egyenlő képpen be rekeszti. De az nemtelenekről azért, kik parasztságnak értettetnek itt ez helyen, külömb. Mert az népnek nevezetivei minden közönsíges nemessek, mind nagyságosok, mind kedeg alább való renden valók, még az nemteleneket oda számlálván is, jegyeztetnek, de maga azt parasztságnak nevezetivei az nemtelenek ő magok értettetnek, WERBŐCZY másod Decretomának negyedik részében. KIKET KÖTNEK az szerzísek Titulus V. Az SZERZÍSEK ELŐSZÖR AZ FEJEDELMET KÖTIK, KI AZ NIPNEK kívánságára azokat szerzetté. Annak utánna kötnek mindent, a ki ő birtoka alatt vagyon, de még nem csak azokat, hanem még akár mely külső nemezeteket is, kik ez országba laknak. Ha kedeg az közönsíges szerzís büntetésről való avagy kárról, tehát az külső nemzeteknek három holnapot engednek meg érteni, hogy az idő legyen nekik az szerzéseknek meg hirdetéséről. Ezt beszédnek okáért elő hozván, hogy ha végeztetnék az szerzésbe az, hogy senki bécsiek avagy barazlóiak közzül, avagy más külső nemzetek közzül, feje, ez minden jószágának vesztése alatt, Magyar országban való, szokott sokadalmokra az ő marhájával mennie, avagy juhokat, ökröket és lovakat nyájjal ez országból ki hajtania ne merne, tehát három hónapnak alatta még ha meg fogattatnék is az féle kívül való nemzet, törvén szerint meg nem büntettetik, sem kedeg marhájától meg nem fosztattathatik. Mert őtet az tudatlanság, és az szerzésnek meg nem hirdetése mentené meg. Ha kedeg az szerzés nem büntetendő, vagy káros nem volna, hanem valamely törvénnek és ítíletnek orvossága, avagy valami pernek folyásának móggya, tehát az külsőknek egy hónap hagyattatik. Az kik kedeg ez országban laknak, elég az szerzéseknek ki hirdetésének ideje. És ezen képpen sem belsők, sem külsők meg nem mentetnek, mert mikoron Rómában leszesz, rómaiaknak szokások szerint élj, WERBŐCZY második Decretomának ötödik részében. HONNAN VÖTTE AZ EREDETÉT az mi szokásunk, kik az ítíletben tartandók Titulus VI. JöL LEHET, HOGY EZ ORSZÁGNAK MINDEN TÖRVÉNYI EREDET SZERINT AZ császári törvénnek kút fejéből származtanak, de maga ez mi országunk szerint való szokássunk, mellyel az törvinben mostan közönségesen élünk, három fundamentomból áll. Először az közönsíges szerzésekből és Decretomokból. Másodszor kedeg, az fejedelemnek privilégiomiból. Harmadszor ismég ez országi rendelt bíráknak sentenciáiból [ítéleteiből]. Először mondám az közönsíges szerzésekből, mely szerzéseket először SZENT ISTVÁN Király és annak utánna SZENT LÁSZLÓ Király, annak utánna az győzhetetlen ANDRÁS Király, ki harmadik BÉLA Királnak fia, ki kiváltképpen az nemessígnek erőséjtéséről és főképpen való szabadságáról jeles szerzéseket és Decretomokat meg erőséjtett, mellyeket mind ez mai napiglan az magyari nép úgy mint Szent Decretomokat fel magasztal. Továbbá ez Magyar országnak több Király, LAJOS Király, SIGMOND Király, ALBERT Király, és MÁTYÁS Király ez ő idejekben egyenlőképpen bizonyos szerzéseket töttenek. Ujolan kedeg és mostani LÁSZLÓ Király, ki az több Királyok szerzésénél nem alább való törvényeket és szerzéseket szerzett, kinek emlékezeti az magyaroknál mindenkoron az meg áldásban dícsíretes lészen. És jól lehet ez féle szerzések és törvények, kiváltképpen SZENT ISTVÁN, és SZENT LÁSZLÓ Királyé, az nagy óságnak miatta immár úgy mint le tétettenek, kik mivel hogy az Isteni törvényről inkább, hogy nem mint az emberi törvénnek rendiről esmértetnek szóllania, és az több utánnok követke-