Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)

MÁSODIK RÉSZ EZ ORSZÁG TÖRVÉNYINEK ÉS SZÓRÁSINAK MÁSODIK RÉSZÉRŐL KÖZÖNSIGESÜL Titulus I. MlNEK UTÁNNA ISTENNEK ENGEDELMIBŐL AZ FŐ DOLGOKRÓL, TUDNI ILLIK, faluknak ajándékozássiról, és azoknak speciessiröl, jószágoknak oszlásáról, el adássáról, szálogoséjtásirul, határoknak választásiról, jegy ruháknak és negyedeknek ki fizetésiről és azokhoz való egyéb illendő dolgokról, tudni illik, mellyekkel minden uraknak, prelátusoknak, az az papi fejedelmeknek, százlós és nagyságos uraknak, és nemesseknek eredeti fundáltatik, és uraságok erősültetik, környékezvén mind meg mondatott. Immáron ez dolognak második részében pereknek és törvényeknek folyásiról, és azoknak eljárásiról, és azokról hozandó sentenciáknak rendiről kell szóllanom. De minek előtte ez rész beli dolognak főképpen való fundamentomának meg jelentésére mennek, mert ez országnak szerzése gyakorta szokott közibe Íratnia, azért közönsigesen az fejedelemnek és ez országnak szerzése avagy közönsíges Decretoma miképpen magyaráztassék. Továbbá az mi íratlan törvényünk avagy szokásunk, mellyel ez mostani időkben közönsigesen élünk, honnat vegye az eredetét és eleit, kevés beszéddel szóllok róla, WERBŐCZY másod Decretomának első részében. AZ KÖZÖNSÉGES Decretom hány képpen értessék Titulus II. Az FEJEDELMEKNEK SZERZÉSI, AVAGY EZ ORSZÁGNAK DECRETOMI (AZ MINT ide elő lészen) négy képpen esmértethetnek meg. Mert némely szerzések az utolsóknak általa le tétettek és terhnelkül meg hívattattak. Némellyek kedeg fél részint le tétettek és fél részint jóvá hagyattak. Némelyek kedeg vesztesiggel el múltának. És némellyek be hozattak. Ez szerzésekben kedeg, mellyek mindenestől fogva le tétettenek, úgy mint nádor espánnak itileti, fel szolléjtott gyűlés, baj viadalnak itileti, és háromszor való ki szóléjtása. Az le tételnek idejét meg kell érteni, mert az jövendő okoknak és dolgoknak láttatnak törvént tennie, nem az mulandóknak, ügy, hogy ennek utánna ne legyenek ez féle nádor espánsági itiletek és baj vívások, se kedeg az fel kiáltott gyűlések, és háromszor való ki kiáltások ne szolgáltassanak. De maga az perekben az kik azoknak ereivel el kezdettek, az első mód meg tartassék. Melyben az perek meg esmértetnek kezdetieknek lennie, de nem annyéban, mint azoknak másodszor való szolgálattyára. De mennyiben azoknak folyásinak meg tartására külömben lenne, ha az igyik által az szerzésben helheztettekről és az meg írott törvények és ez féle szerzések az mulandókra is vonyatnának. Mert terhnelkül (mint felyül meg vagyon) nem az el mulandókra, hanem az jövendőkre köttetnek. Másodszor kedeg, tudni illik, mikor fél részint helin hagyattak, fél részint kedeg le tétettek, az igyikhez kell ragaszkodni, az kik az szerzésekben és Decretomokban véttettenek, hogy az helyen hagyattak meg tartassanak, az le tétettek kedeg hátra vettessenek és meg ne tartassanak. Harmadszor kedeg mikoron az első szerzések, avagy törvények veszteglissel el múltának, úgy hogy semmi emlékezet ne legyen az elsőkről, az utolsó szerzéseknek általa, külömbsigéről avagy változásáról, tehát az első törvényeknek erejek lészen, ha az kössignek ellenkező szokása azoknak ellenek nem álland. Mert az kiváltképpen szüntelen való szokás el nyomja az törvint. Négyszer kedeg, tudnia illik, mikoron az új szerzések be hozattatnak, akár erősbek legyenek az elsőknél, akár könnyebbek, de azon szerint kell itilni. Mert nem szükség azt nézni, ha jól szerzettek vagy nem, hanem csak úgy kell itilni, WERBŐCZY másod Decretomának kettődik részében. KIK SZEREZHETNEK törvént és szerzést Titulus III. Ez KÉRDÉS HOZATTATIK ARRÓL ELŐ, HOGY HA AZ FEJEDELEM Ő MAGA törvényeket és szerzéseket szerezhet e, avagy szüksig legyen, hogy az kösségnek is engedelme legyen az szerzéseken. Honnat kell meg érteni, hogy jól lehet régenten ez magyar nép mikoron még az pogán törvénben élt, nem Királlyá, hanem vezérlő hercege és kapitánnyok volt, és az törvínnek és szerzésnek szerzésére minden hatalmok nálok volt. De maga minek utánna az kereztyéni hitre fordultának, és szabad akarat szerint Királt választottak magoknak, mind törvényeknek szerzése, mind kedeg minden faluknak el ajándékozássá és minden törvén szerint való hatalmaknak ereje és tehetsige ez országi szent koronának birodalmára, mellyel az Magyar országnak minden Királi szoktanak meg koronáztatni és utánna következvén, az mi törvin szerint való választott Királyunkra, mind az birodalommal egyetemben szállott. És annak utánna az Királyok egybe gyűjtvén és meg kérdvén az kössiget, szerzéseket űgy keztenek tennie, mint hogy ez mi időnkbe is szokott lennie. De maga az fejede-