Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)
AZ FÉLE DOLGOKRÓL, mellyekben az atyafiaknak az oltalom nem engettetik Titulus CXXI. OLTALMAT ATYAFIUNAK VISELNI NÉGY DOLOGBAN NEM ENGEDNEK. ELSŐ, MIKOR valamellik fejét és jószágát el veszti, mint azok az kik capitalis sentencián [halálos ítélet] maradnak. Mert meddiglen az atyafi az sentencianak terhe alá vettetvén lészen, oltalmat viselni nem engettetik. Második dolog, ha okosságból való ok nélkül oly falut idegenéjt el, mely egy másra szállandó volt, még ha avval fejének szabadságát meg tartja is, mind azon által kétsigesnek véletik. Harmad, ha magával nem szabad, más hatalma alá magát vetvén, mert a ki magával nem szabad, másnak oltalmazását nem viselheti. Negyed, ha hűtlensigbe esett, vagy hamis hitűnek találtatott, vagy tisztessige vesztett, vagy számki vettetett. Mert miképpen ő miatta az jószágba következésből el esett, azonkippen ennek miatta az tutorságot el vesztette, WERBŐCZY első Decretomának száz és húszon eggy részében. AZ TUTOROK HÁNY KÉPPEN menthetik magokat az tutorságnak terhétől Titulus CXXII. TuTORSÁGTÓL, A MELLYET AZ FEJEDELEM ADNA, EMBER KILENC KÉPPEN OLTALMAZHATTY'A meg magát. Első képpen, gyermekinek sokaságával, és helynek messzesigivel. Másod képpen, faluknak sokaságával és vármegyékben való külömbözésével. Harmadképpen hadi készülettel. Negyed képpen kösség szolgálattyával és fejedelmek dolgainak meg szerzésével, mint vadnak cancellariusok, ez országból ki bocsátott követek, itilő mesterek, udvaroknak udvarbírái, jövedelemnek be szolgáltatói, és egyéb ez féle tiszteknek viselői. Ötöd képpen vigaszhatatlan betegséggel. Hatod képpen írásnak tudatlanságával. Heted képpen fő szerint való ellensiggel, melyek voltának az árváknak attya ellen és ugyan azonok vadnak az árvák ellen. Nyolcad képpen hatvan esztendőnek utánna való vínsíggel. Kilenced képpen húszon négy esztendőnek előtte való iffjúsággal, WERBŐCZY első Decretomának száz és húszon két részében. HOGY AZ TUTOROK HÍVEN tartoznak viselni az tutorságnak tisztit és hány képpen lesznek kétsigesek Titulus CXXIII. Az TUTOROK HÍVEN ÉS IGAZÁN TARTOZNAK AZ ÁRVÁKNAK TUTORSÁGÁT [gyámságát] viselni. Mert ha ezen kívül kétsigeseknek találtatnak, hogy az árvák jószágának gonoszul viseltik gongyát, az tutorságból el vettetnek, és két annyét kell irette fizetniek. Ha kedeg az árvát szemilyében bántották meg, vagy ügyit gonoszol viselték, ki az ő jószága felől indultatott, örök tisztessige vesztisin és az kárnak két annye meg fizetésén kárhoztatnak. Lesznek kedeg kétsigesek nyolc képpen. Ha az önnön tulajdon jószágokat balgatagul emésztik. Ha az árvák szükségét meg nem szolgáltatytyák, tudni illik, ételből, ruházatból. Ha az árvákat gonoszul tartják. Ha jó erkölcsre nem tanítják, és ők is gonosz erkölcsűek. Ha felette igen szeginyek. Ha az árvák attyának ellensége, vagy az árváknak akarnak jövendőbe ellensége lenni. Ha az árvák jószágára fohászkodnak és azokat magoknak akarják venni, WERBŐCZY első Decretomának száz és húszon három részében. AZ TUTOROK MI KIPPEN VADOLTATHATNAK és az balgatag árvákról Titulus CXXIIII. TOVÁBBÁ EZT MEG KELL ÉRTENI, HOGY AZ FÉLE TUTOROK, AKÁR TESTAMENTOM szerint valók, akár kedeg más félék legyenek, az fellyül való vélekedésről, az az gonosz gond viselésnek bűnéről és az árvák marháinak és jószáginak tékozlásáról minden külömbözis nélkül minden szemilyektől vádoltathatnak. De az árvák ő magok természet szerint való ideig nem vádolhatják, az után meg lehet, ha egész elmök leendnek, attyok fiainak tanácsából hogy vádolhatják. Továbbá minek utánna az árvák törvén szerint való időre mennek, akarattyok nélkül, és ha ők nem engedik, az ő attyok testamentom szerint nekik, tutorokot nem hadhatnak, mivel hogy immár annyi idősök, hogy törvínnek folyásával magokat meg oltalmazhatják. Ahol kedig az fiak akarják és kívánnyák, az ő törvin szerint való idejeknek utánna, az ő szülejeknek általa tutorok adatnak nekik. De immár azok, nem tutoroknak, hanem inkább curatoroknak, az az gond viselőknek neveztetnek. Mert az tutorok gyermekeknek, és kik nem kívánják, az curátorok kedeg öreg iffjaknak és kik kívánják, adattatnak. Ezt is úgy, hogy ha azok, az kik kívánják, egész elméjűek. Mert ezen kívül, ha az fiak esztelenek, balgatagok, havasok, avagy épp elméjűek nem lesznek, még az törvin szerint való idejek után is, testamentom szerint valóknak,
