Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)
avagy azok nem lévén, attyok fiainak és azok is el fogyatkozván, adatott tutoroknak, tudni illik, fejedelemtől, avagy talántán rendelt bíráktól, az törvinbe választatottaknak oltalma alá vettetnek, és azoknak gond viselésével minden jószágokkal oltalmaztatnak. Mely tutorok az árváknak terheket is fel vehetik. De szüksiges dolgokban és az árváknak táplálására való dologban. De az árvák jószágát semmikippen el nem idegenéjthetik, sem adhatják, WERBŐCZY első Decretomának száz és húszon negyedik részében. HOGY AZ FEJEDELEM MÉG az octavának kívüle is az tutorról gondot viselhet Titulus CXXV. Az TUTOROKNAK VÉLEKEDÉSEKRŐL VALÓ VÁDOLÁSOK MÉG OCTAVÁNAK és breviseknek kívüle is mindenkor, a mikor az vélekedés elő jő, szabadon meg lehet és az fejedelemre vagy Királyra vitettetik, hogy az árváknak jószága gonoszul és haszontalanul meg ne emésztessék. És minek utánna valamely tutor [gyám] az vélekedésről, az az gonosz pazarságnak bűnéről és az árvák jószágának tékozlásáról vádoltatik, az vádolás után azontól az tutorságnak be szolgáltatása és az árváknak minden jószága az fejedelem által ki foglaltatik kezéből, és a pernek végéig az jószágok köz kézhez adatnak. Hol kediglen aszón közbe az kétsiges tutornak holta történik, minek előtte az ő kétsiginek esméred véghez menne, az kétsignek állapatja és büntetése vele meg hal, de maga az ő utánna következendők és örökösök tartoznak számot adni és az ő gonosz pazarságáról eleget tenni készeréjtetnek. Hogy ha kedeg az tutorok találtatnak abban, hogy az tutorságnak tisztit gonoszol viselték, noha elig tételt igirnek, és arról kezeseket vetnek, de maga mind azon által az tutorságnak tisztitől el távoztatandók, és az fejedelemnek általa az helyébe más tutor, ki jámbor és tisztessigbeli, adassék. Mert az tutornak elég tételről való igireti az gonosz tökéletsiget el nem vészi, és viszontag gonosz cselekedetre való akarattyát el nem távoztattya, sőt inkább az árvák jószágában és marháiban akarattyának továbbá való kegyetlensigét és tékozlását jelenti, és mutattya. De ez féle hozzá látás csak ő magára az fejedelemre níz, WERBŐCZY első Decretomának 125. részében. HOGY AZ TUTOROK AZ ÁRVÁKNAK minden pereiben el járhatnak Titulus CXXVI. TuTOROKNAK NEMEI HÁROM. TESTAMENTOM SZERINT VALÓK, TÖRVÉN szerint, és adatottak. Mely tutorok az árváknak minden perekben és minden bíró előtt az idő látott levélnek erejével el tarthatnak, ha az tutorságról, az törvinben nyilván való bizonságot hozhatnak. Mert az árvák az tutorok híri nélkül mig az gyermeksigbe lesznek, sem prókátort nem vallhatnak, sem egyéb vallást nem tehetnek. Kik ha prókátort vallanak is, avagy azon közbe vallást tennének, mindenestől fogva semmi erejek nem lészen, WERBŐCZY első Decretomának 126 részében. AZ ÁRVÁKNAK IDEJEKNEK meg látásáról és onnat való idő látott levelekről Titulus CXXVII. GYERMEKEKNEK IDEJEK EZ ORSZÁG BÍRÁINAK ELŐTTE, AVAGY AZOKNAK itüő mesteri előtt, avagy káptalomba és konventbe szokott meg látnia, és mértékletnie. Mely idő látásról idő látott levelek kelnek. És az idő látott leveleknek erejével az árváknak tutori az árváknak nevében és személyekben perelhetnek, ellent felelhetnek és rá felelhetnek, ismég ha az pernek érdeme kivánnya, megint meg bikilhetnek az más féllel, az árvák hasznáért. De nem azoknak károkra és meg rontásokra, WERBŐCZY első Decretomának száz és húszon hét részében. IDŐ LÁTOTT LEVELEK MIT használjanak és tökélletes időnek alatta az mi vallássok lőttének, miképpen hivattassanak meg Titulus CXXVIII. IDŐ LÁTOTT LEVÉLNEK MINDEN DOLOGBAN ANNYE EREJE VAGYON, mint az prókátor levélnek, kinek erejével az árva minden vallást, még örökké valót istökéletes ideiglen akár mely bíró előtt lött volna, ha eszébe veendi, hogy tanács nélkül tötte, az tökéletes időnek be töltéiglen ez ország bírái előtt vagy itilő mester előtt, vagy káptalan előtt, az önnön tuéajdon szájával meg híhatja, és idő múlásnak ideiglen, az az harminc két esztendeig az meg hitt vallás felől mindenkor pert indéjthat. Ha penig az vallást az tökéletlen időnek alatta kit tött, ugyan azon tökiletlen időben meg nem hía, tehát örökké való erősséget vészen, és mindenkoron helyen lészen, WERBŐCZY első Decretomának száz és húszon nyolc részében.
