Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)

MIT KELL MIELNI az oltalomról, ha az jószágok mind az két ágat illetik Titulus CXVII. HoGY HA AZ ÁRVÁKNAK JÓSZÁGI MIND AZ KÉT ÁGAT NYILVÁN ILLETIK, az az, fiú ágat és leán ágat, és mind az két félnek állat szerint való birodalma vagyon benne, és mind az két fél alkalmas az tutorságra [gyámságra], az az, ha vagyon húszon négy esztendős, mégis az fiú ág első, ha kedeg az fiú küsebb lészen húszon négy esztendősnél, tehát az leány ág viseli az tutorságot addég, mig az fiú ág törvén szerint való esztendőre jut. Jól lehet az fiú ág még az tökéletes időnek előtte is, de az törvén szerint való esztendőnek utánna viselheti az tutorságot, jelesben ha az annya más házasságra menend. De maga az fiú ág mindenkor elől vettetik az leán ágnak az tutorságban, melyben az árvához vér szerint közelb, esztendővel és idővel nagyobb, WERBŐCZY első Decretomának száz és tizen hét részében. MI LEGYEN AZ AGNICIO, és cognacio avagy ognatus és cognatus, az az fiú ágról és leán ágról szállott rokonság Titulus CXVIII. EzT REVIDEDEN MEG KELL ÉRTENI, HOGY AZ AGNACIONAK NEVE NEM TERMÉSZET szerint való név, hanem polgári szokás szerint való, és találtatott az polgári törvinböl, az természet szerint való rokonságnak külömbségére, hogy az általa fiaknak és leányoknak külömbsige el oszlatnék. Melyből nyilván meg teccik, hogy mind az féle rokonságok, kik agnatusok, azok cognatusok is, az az hogy azon nemből valók, de nem viszontag. A cognacio kedeg közönsíges rokonságnak neve, ki mind fiakhoz és leányokhoz illik. Jól lehet az agnacio fiú ágról való rokonságbeli embereket jegyez csak ez helyen, az cognacio kedeg leány ágról valókat, WERBŐCZY első Decretomának 118. részében. AZ TESTAMENTOM szerint való oltalom meg rontja e az törvén szerint való oltalmat, avagy nem, és viszontag Titulus CXIX. KÉRDÉS TÁMADOTT EBBŐL, HOGY HA AZ TESTAMENTOM SZERINT való oltalom az törvin szerint való oltalmat elő veszi avagy nem, és viszontag az törvén szerint való az testamentom szerint valót, azt mondván, hogy az testamentom szerint való ki méltán és jó módon azoknak az szemilyeknek tétetett, az kinek törvén szerint engettetnek, gyakran az törvén szerint valót elő veszi, de nem mindenkor. Kinek nyilván való esmeretiirt és értelméirt rá kell gondolni, hogy ha az atya magával szabad is, az ő fiait, kik törvin szerint való idétlen korában vadnak, az féle szemilyeknek hadna oltalmazni, kik hiti szegettek és nyilván való ludasok vagy más képpen gonosz hírben névben valók, avagy bűnben kárhoztattak, vagy kediglen hűtlensígnek nótájában estének (még ha fiú ágnak liniájának általa az ő nemzetsigiből szállottak volna is) az oltalomra, az jószágba következendő atyafiak ellen nem engetttetik és erőtlen leszen az oltalom. Mert az ő gonosz hírek nevek miá és hűtlensig miá az törvén szerint való következéstől el estének. Azon képpen ha az atya az ő leányit (fiai nem lévén) valamely leán ágon való rokonságnak testamentumba oltalmul hadná, annak is oltalma az fiú ágon való rokonságoknak, avagy oszlás atyafiaknak ellene, kik az ő jószágában törvin szerint való következők volnának, nem engettetik, miért hogy ez féle oltalomnak szinje alatt az atyafiak az ő igasságokban ne esmertessenek meg csalatkoztatni. Mert az atya gyakorta látván magát fiáktól el fogyatkozottnak lenni, az leányhoz való szerelméből nem csak oltalomnak általa, de még egyéb kereskedendő szinjek alatt is és titulussokkal az ő jószágában az leányokot az utánna következendő atyafiak ellen igyekezik örökössé tennie. De még a törvin szerint való következendők is az árvák jószágába be nem bocsáttatnak, kik az árvák attyok jószágát valami szín alatt kívánták. Mert az illyen dologba az atya az ő fiainak más tutort [gyámot] hagyhat, de leán ágat nem, hanem ha az jószág mind két ágat nyilván illeti. Mert illyen módon leán ágon való rokonságinak is az ő árváit és fiát oltalmazni el hadhatja, WERBŐCZY első Decretomának száz és tizen kilenced részében. AZ TUTORS ÁGNAK KÖVETKEZÉSÉRŐL két dolgok irattatnak Titulus CXX. Ez FELLYÜL MEG MONDOTT DOLGOKRÓL KÉT DOLGOK JELENTETNEK IDE ALÁ. Először, hogy testamentom szerint való oltalmazok az több tutoroknál, tudni illik, törvén szerint valóknál és adatottaknál elől vétetnek, úgy, hogy először az testamentom szerint valók, az után törvén szerint valók, és utolszor adattak, engettetnek az oltalomnak viselésére. Második dolog, miért hogy az oltalom (mint fellyül is meg vagyon írván) az jószágnak szállása után jár, azért még az fogadott atyafiak is, kikre valakinek jószága valami kötésnek, avagy contractusnak erejével, és Király consensusával [hozzájárulásával] szállandók volnának a tutorságra be bocsáttatnak, kik ha fiú ágban meg fogyatkoznak, még leányok is a leány oltalomban elől vétetnek, WERBŐCZY első Decretomának száz és huszadik részében.