Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)

AZ JEGY RUHA ÉS AZ az negyed risz miképpen kerestethetik együtt Titulus XCVII. DE MAGA EZT MEG KELL ÉRTENI, HOGY AZ ANNYA ÉS AZ ÜKI JEGY RUHÁJÁT egyetembe egy és azon személy nem keresheti. Mert ha az én anyám negyedét keresem, tehát az én ükömnek jegy ruháját kell keresnem, mert az én anyámnak annya én nékem üköm. Ha kedeg ő maga az én anyám az atyai jószágból az ő negyedét keresi, tehát az én anyám az ő annyának jegy ruháját keresheti, nem az ükjét. Mert az ő ükinek jegy ruháját az közelben való nemzetnek kell keresni, az kinek nemzetsigiből az asszony állat esmértetik származnia, WERBŐCZY első Decretomának kilencven hetedik részében. AZ ASSZONY ALLATOK AZ Ő UROKNAK JÓSZAGIBÓL miképpen vettetnek ki, és miképpen nem, És azoknak ingó marhájáról Titulus XCVIII. FlAK NÉLKÜL ÉS TESTAMENTOM NÉLKÜL VALÓ MEG HOLT NEMES EMBERNEK minden ingó marhái akár mineműek legyenek, és akár mi névvel neveztessenek, az ő felesigire szállanak, mely az ő urának jószágából és lakó házából, avagy nemes udvarhelyéből, minden az ideiglen, az mig az ő urának neve alatt és özvegysigiben leszen, avagy más férhez megyén, nem rekesztetik ki, még az ő jegy ruhájának meg adássával is. De maga minek utánna máshoz megyén és valakinek el adatik, tehát az, az kire az meg holt nemes embernek jószága törvén szerint való örökös képpen és következendő képpen szállott, azt az asszony állatot először neki, az ő jegy ruháját meg adván, azokból a jószágokból szabadon ki vetheti és ki rekesztheti. Sőt inkább ha az meg holt nemes embernek jószágai el annyira bősigesek és hasznasok lesznek, hogy az felesigének jegy ruháját sokkal fellyül halaggyák, tehát az, a kire az jószágok szállandók, az asszony állatot, még ha az ura nevét viselné is, az jószágoknak több részeiből, tudni illik mellyek az ő jegy ruhájának bocsit fellyül múlják és veszik, törvén szerint az ő bírája előtt ki rekesztheti és csak annyit szakasszon és haggyon neki életire az jószágból, az mennyi az ő jegy ruhája volna. De maga az ő urának lakó helyéből avagy nemes udvarhelyéből az asszony állat ki nem rekesztethetik, hanem ha a lakóház vár volna, mely nekie nem engettetik, hanem az urának valahol más háza az váron kívül helheztetett, neki lakására hagyattassék. Azokról kedeg, kiknek sok várok vagyon és kik várat bírnak szakasztott lakóhelért, külömb. Mert ez dologban az asszony állatnak is lakására vár deputáltatik, WERBŐCZY első Decretomának kilencven nyolcadik részében. MEG HOLT NEMES EMBERNEK marhájának felesége és fia és atyafiai közt való meg oszlásáról Titulus XCIX. HA VALAMELY MEG HOLT NEMES EMBER AZ Ő HÁZÁNÁL, AZ Ő HOLTA UTÁN fiakat és leányokot egyetembe az ő felesigivei és osztatlan attyafíaival hagy, tehát az meg holt nemes embernek ingó marhái eképpen osztatnak meg. Hogy először ki vévén az meg holt atyafiúnak részét, ez több osztatlan atyafiaknak részei közzül, az ő özvegy felesige között és az ő fiai és leányai között közönséggel annye egyenlő részre oszlatnak, mennyien vadnak osztozatlan szemílyek az atyai házban és el nem házaséjtottak. És mindeniknek az ő része meg adatik, ettől el válván, hogy az szekeres lovakat és az urának jobb ruháját az özvegy asszony először magának veszi. Vitézlő fegyveri kedeg minden osztozás nélkül fiainak, vagy osztozatlan attyafiainak jutnak. Ha kedeg sem gyermeki, sem attyafiai nincsenek, mind fegyvere és minden ingó marhája felesigire száll, hanem ha testamentomot teend az ura róla. Az fiakat kedeg itt ez helyen eresed kik az meg holt atyával osztozatlanok és még nem osztoztak volt, és az leányokot, kik még el nem házaséjtottak. Mert az osztozásnak utánna az fiai és ki házasulásnak utánna az leányi, attyoknak marhájából semmi részt nem vehetnek, WERBŐCZY első Decretomának kilencven kilenc részében. AZ FÉLE MARHÁKRÓL, KIK az menye asszonnyal az menyegzőnek idein adattatnak Titulus C. HoGY AZ FÉLE RUHÁK ÉS MIND EGYÉB FÉLE MARHÁK, KIK AZ MENYE ASSZONNYAL szülei és attyafiai által adattak (mellyeket mi res paraffernalesseknek, az az ajándok marháknak mondunk), az ura, fiak nélkül meg halván, az menye asszonnak, az az a felesiginek az osztozásnak idein (ha mi meg maratt benne) mind az jegy ruhával öszve magának éppen meg marad, és meg kell adattatni. És egyéb ingó marháknak oszlásakor ez féle vele adott marhák oszlásban nem mennek, még ha fiai és leányi volnának is, és az asszony állat más házasságra megyén is, avagy ha az ő gyermekitől el szakad is, szabadon az marhát magának tarthatja. Az menye asszony kedeg ha gyermek nélkül és tertamentom nél-