Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)
AFFÉLE OKOKRÓL, MELLYÉKBEN viszontag ismét az fiú az attyával oszlást tehet Titulus LUI. VlSZONTAG ISMÉGLEN AZ FIÚ (MÉG HA ATTYA HATALMÁBAN VAGYON IS) az attyát őstől maratt jószágnak meg osztására, de nem az attya keresetire, öt okból erőltetheti, mint ide alá meg magyaráztatik. Első, mikor az attya mindaz ő jószágát és mind a fiájét el titkollya, és ok nélkül el idegenéjti. Másod, ha az öröksiget és az jószágot el nem idegenéjtette volna is, avagy nem akarná el idegenéjteni, de maga mind az által nem jól tartja és őrzi, de el haggya pusztolni. Harmad, mikor az atya a fiát igaz ok nélkül kegyetlenül meg veri. Negyed, mikor az attya tökélletes időnek utánna a fiát meg nem haggya házasulni. Ötöd, mikor kételenéjtené az atya fiát bűnt tenni. De az fiú az attyát halálos büntetésre (mint fellyül meg vagyon írván) nem vádolhattya, hanem tisztessiggel való intéssel jóra viheti, mert Istennek inkább kell engedni, hogy nem mint szüleinek. Ez fellyül meg mondott jószágnak és marhának ez fellyül meg írt okokból való oszlását mindenkoron eresed az ősi jószágról és ingó marhájáról és nem az atya tulajdon szolgalatjával avagy jószágával kerestetett keresmént. Mert ha az atya a fiát az fellyül meg írt okokírt készeréjti az oszlásra, tehát az ő kérését jószágából és öröksigből és ingó marhából (akár miképpen kerestetett és találtatott légyen) az fiával nem tartozik meg osztozni. De ha ez fellyül meg mondott okoktól meg szűnvén az atya közt és a fiú közt az oszlás szabad akarat szerint leszen, tehát minden jószág és marha meg oszlatik. Mert az atya a fiúnak és viszontak az fiú az atyának valami marhát és jószágot kereshet, természetnek törvénye szerint tartozik keresni, WERBŐCZY első Decretomának ötven harmadik részében. AZ OSZLÁSNAK MÉGIS EGGYIK okáról és anyai jószágról, ki fiát illeti Titulus LIIII. HOGY AZ FIÚ HÁZASSÁGÁNAK UTÁNNA KI ATTYA ENGEDELMIBŐL LÖTT (az fellyül, meg mondott okok ellene nem állván) az ő attyát az jószágnak meg oszlássára, mely őköt egyenlő kippen illeti, minden módon mindenkor rá erőltetheti, de méltán és törvin szerint. De maga az fiúnak ha külön el választva való öröksige vagyon és jószága, ki annyáról maradót öröksig, azt a fiú az atyával nem tartozik megosztani, akár annya éltében, akár halála után legyen az osztás. Mert e féle jószág csak az anyáról való nemzettsiget követi, nem az atyáról valót. Az mint az ok magában is nyilván való képpen meg mongya, WERBŐCZY első Decretomának ötven negyedik részében. AZ BALGATAG FIAKRÓL ÉS esztelenekről, hogy mindenkor az attyok hatalmába vadnak Titulus LV. HoGY AZ BALGATAG ÉS ÉSZ NÉLKÜL SZŰKÖLKÖDŐ FIAK, KIK VÁLTOZÓ esztendőkre és időnek éltelmes voltára jutnia nem áléjthatnak, azért azok soha az attyok birtokában meg nem szabadulnak, hanem az attyok birodalma alatt vadnak. Honnat az ő szülejek őköt minden tisztessigesre köthetik és azoknak jószágit is nyilván való szüksiges dologban el idegenéjthetik. Mind az által ők is tartoznak ételekre és ruházattyokra alkalmason gondot viselni. Ha kedeg az attyok meg hal, tehát ez féle balgatagoknak gondviselése az attyafíai közzül az nagyobbik és eszes attyafíára száll, WERBŐCZY első Decretomának ötven ötödik részében. HÁNY KIPPEN SZŰNIK és vétetik el az atyának fián való birodalma Titulus LVI. JóL LEHET, HOGY AZ FIAK AZ ATTYOKNAK BIRODALMÁBÓL JÓSZÁGNAK MEG oszlásának általa szoktanak ki szabadulni, mint fellyül is meg vagyon mondván, de maga mégis vadnak valami három okok, mellyekben az atyának fián való birodalma a meg házaséjtástól el válva, mert akkor attyától el szakad, még másképpen is meg szűnik, és el vétetik. Első, ha az attya testamentom nélkül meg hal, és a fiának, kinek még törvén szerint való ideje nincs, testamentom szerint való tutort nem hagy. És hogy ha az attya immár magának való volt, és hogy ha az ő attya hatalmában, avagy birtokában nem volt. Mert eképpen az fia az ő ősinek birtokába hátra megyén. Második képpen igy vétetik el az atyai birodalom, ha az attya valami nagy vétkekért jószágát el veszti, hűtlensigért, avagy egyébért, és azért kapitális szentenciával [halálos ítélettel] is kárhoztatik. Mert miképpen ez féle hűtlensígnek és büntetendő bűnnek általa jószágnak egy másra való következise mind fiakról, mind atyafiakról el esik. Azonképpen az atyai birodalom is el vetettnek és meg oltottnak lennie meg bizonyittatik. Harmad okból így szűnik meg az atyai birodalom, ha az atya ellensignek kézibe és fogságába esik. Mert akki fogoly mást az ő birtokába avagy hatalmába nem vehet, mert nem szabad magával akkoron. És addig vagyon ez is, az miglen az fogságba lakik. Mert az ő meg szabadulásának utánna, és meg térisinek, az atyai birodalom az ő első állapattyában állapodik és meg éled. És innét vagyon, hogy azon közbe az ő ellene való preseriptio, az az idő múlás nem
