Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)
tassanak mindenestől fogva, ki rekesztetteknek lennie. Az atyafiúi szeretet és fiaknak szereteti (mellyel az ő húgokhoz illetteknek és Istennek igassága szerint is tartoznak az atyafiúi szeretetet meg tartania), engette meg, hogy az leányoknak is az fellyül meg mondott pinzen vött jószágból egyenlő részek legyen. De ez okáért az urok avagy fírjek tartoznak vitézkedni WERBŐCZY első Decretomának tizen kilencedik részében. HŰTLENSÍGGEL kárhoztathatnak jószági, kik mind két ágat illették, Király kegyelmének meg nyeréssé után ismég mind két ágnak szolgálnak i avagy nem Titulus XX. HA VALAKI HŰTLENSÍGNEK NÓTÁJÁVAL KÁRHOZTATOTT VOLNA, KINEK jószágai mind két ágat, tudni illik fiú ágat és leán ágat illették, és követték volna, és az kárhoztatott, fejének és az ő jószágának Király kegyelmét nyert volna, és kérdenéd ha az leányok, kik a kegyelemnek utánna születtek az attyai jószágba egyenlő képpen szállanak é az fiakkal avagy nem. Miért hogy az első ok levelek az hűtlensígnek nótájának általa meg holtának volna, mondanád, hogy úgy vagyon. Mert az Király kegyelmének általa az első ok levelek, kik az hűtlené voltának, még ismét mind az első ereibe állapadnak és élednek. Mint az ő magzatira és az ő utánna következőkre egyenest nézvén és nem oldalfélt, és következő képpen az jószágok viszontak mind az két ágat követik, hanem ha az gráciának [kegyelemnek] általa ki rekesztetnek. Mert az fejedelemnek hatalmába vagyon az kegyelemnek adománya és az jószágoknak meg bocsátása. Miképpen azért és minemű okok alatt az fejedelem kegyelmet teend, az jószágot is meg bocsáttya, azonképpen annak utánna az jószágnak szállássa következik. Az leányokról kediglen, kik attyok hűtlensíginek kárhoztatássának előtte születtek, semmi kérdés nincs. Mert ők az ő részeket az attyok vétkeírt el nem vesztik, maga az atyai részbe többé vele be nem mehetnek, hanem ha új kötés lészen köztük. Mint az hűtlensígnek nótájának és capitalis sentencianak rendinek külömbözésében fellyül meg vagyon WERBŐCZY első Decretomának huszadik részében. AZ MELY JÓSZÁGOT VALAKINEK szolgalányáirt és egyetembe pínzírt is adnak, mind két ágat illetik e avagy nem Titulus XXI. HA KIRÁLY Ő FELSÍGE, AVAGY URAK ÉS NEMESSEK KÖZZÜL VALAKI valamely jószágot avagy várat, avagy erőssíget, avagy mező várast, vagy falut, akár kediglen telek legyen, valakinek szolgálattyáírt vagy egyéb kedvessígéírt és valamennyi bizonyos summa pínzírt is, az mint az adomány avagy vallás levélben is, kit arról adnak, meg vagyon nyilván írván, örökbe ad, avagy köti. Az féle jószág mind két ágat, tudni illik fiú ágat és leán ágat követi é, avagy csak fiú ágnak szolgállyon, azt kell mondani, hogy csak fiú ágat illet. Mert az jószágnak kereseti az lelemésnek gyükerét nézi, nem az ágat. De az pínznek sommájából az leán ág is az ő részét ki veheti. Ahol kedig az summa pinz annyira nagynak teccenék, hogy az fellyül meg mondott adatott jószág alig érné azt, tehát az jószág, az bíró és valamely bizonyos helynek emberi által köz böcsnek általa megböcsültessék és ez féle böcsnek vota szerint az pínzbeli rész, ki az leányoknak illenék és jutna, az fiak által meg fizettessík, honnat következik. Hogy ha valamely atyafiú az ő részét más atyafiúnak, kire vér szerint is rá szállana, pinzen el aggyá, az leányok vagy az asszonyok semmi részt benne nem vehetnek, mert az jószág a lelemésnek gyökerét nézi, az részen kediglen eresed mind az egész falut és több ez féle hasonlatos jószágokat. Azért okosok legyenek az jószágnak keresői, avagy vevői, mert az mint az ő leveleket szabják, avagy szerzik, azonképpen lészen jószágoknak is szállása, WERBŐCZY első Decretomának húszon eggyedik részében. AZ FÉLE ADOMÁNNAK VÁLASZTÁSÁRUL, kinek magva szakatt és micsoda értessik az magon Titulus XXII. MAG, EZ IGE DIÁKUL SEMEN, FÉRFI MAGZATOT JEGYEZ, MERT AZ FÉRFIÚ bővelkedő magvából fogantatik az férfiú, mint az asszony állat bővelkedéséből az leán. Azért az Király adományában jól írják az clausulát, per defectum seminis, magyarul annyit teszen, magva szakattul, még ha leányi leendnek is. Az oly adományban kedeg, mely mind két ágat illeti, így írják, per defectum seminis utriusque sexus, magyarul annyit teszen, mind az két féle ágnak magva szakattul, WERBŐCZY első Decretomának húszon kettődik részében.