Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)

AZ FÉLE ESETEKRŐL, kik hűtlensígnek nótáját hozzák Titulus XIIII. HüTLENSÍGNEK NÓTÁJÁNAK ESETI EZEK, KIBEN KIRÁLY Ő FELSÍGE némellyeknek jószágát még éltekben valakinek akarja, törvin szerint és szabadon el adhattya. Első, Király felsígnek meg hántásának vétke. Ha ki a mi fejedelmünknek szeműire kegyetlen kezeket vetend, vagy az ő fejére tőrrel vagy méreggel leseskedik, vagy a házat, vagy a keréjtést, kiben a fejedelem vagyon, erővel ostromolja. Ha ki nyilván fel emeli magát és ellene vét az kösség állapattyának, Királynak és az koronának. De ez efféle támadás, magát igazán oltalmazni nem értetik, hogy nótát hozna. Akki hamis levelet szerez, vagy hamis levéllel törvinben nyilván él, vagy hamis pecséteket szerez, vagy él vele. Hamis pínznek verői, vagy tudván és nyilván nagy sommával él vele. Akki attyafiát vagy rokonságát negyed íziglen meg öli, vagy meg sebeséjti, attyát, feleségét, urát ki meg öli. De az felesig ölist és ura ölist úgy ércs, ha törvin nélkül leszen. Akki attyafiát meg rontja, vagy mostoha annyán erőt teszen, vagy kedeg egyéb afféle tilalmas testi bűnt teszen, ha nyilván meg bizonyultatik, vagy leveles leszen. Nyilván való közönsíges ház vagy jószág ígetők. Idegen népeknek, fosztóknak, soldosoknak és országnak belső állapattyának meg háboréjtássára be hozói. Kössíg hűsígire való nagy gelit leveleknek fel szakasztói, meg rontói. Tulajdon uroknak várainak meg adói és ez ország beli uraknak, akár kinek várainak, kastéllyának, avagy erőssíginek meg vevői, meg orzói. És ország bírájának, vagy kik a törvínbe helyekbe vadnak, azoknak meg ölői, meg fogói, verői és sebhetői. Pereseknek vagy kik királyhoz, vagy octávára, vagy brevisre, vagy vármegye székire, vagy akár minemű törvin helyre pernek igazgatásáért vagy hagyott napra, vagy Király parancsolatjából való közönsíges gyűlísre kik mennének, azoknak meg ölői. Akki Király emberét, vagy káptalanét, vagy konventét, mikor valami execucióban vagyon, meg öli, meg sebheti, vagy meg veri. Nyilván való eretnekek, kik el kárhoztatott szektához ragaszkodnak. Tag vagdalok, vagy szem tolyók, bántól, vajdától és ez országban, vég tiszteket kik tártnak, azoktól el válva. Kik ez országnak vég várait el vesztetik. Töröknek és egyéb pogánoknak, kik fegyvert vagy egyéb élést szolgáltatnak. Kik azokat meg háborgattyák, meg fogják, meg fosztják, akik az ő kárhozott szektájuknak ellene mondnak, és török országból ez országba jőnek lakni WERBŐCZY első Decretomának tizen negyedik részében. LATROKNAK, LOPÓKNAK, gyilkosoknak és azokhoz hasonló gonosz tevőknek jószágok Király adományára nem szállanak Titulus XV. Ez FELYÜL MEG MONDOTT ESETEKBŐL KÖVETKEZIK, HOGY LOPÓKNAK és latroknak avagy tolvajoknak és egyéb efféle fosztóknak, gyilkosoknak és egyéb módon nemesseknek sebhetőinek avagy meg verőinek (az fellyül meg mondott esetektől meg válván) és nemes embereknek hatalmasol és erővel házokra menőknek, faluknak és jószágoknak és más embereknek határinak dúlóinak és foglalóinak jószágok Királyra nem szállanak, sem kedig Király adománya alá nem vettetnek. De ez félék csak kapitális szentenciával büntettetnek, tudnia illik, az lopók akasztófával, az tolvajok kediglen karóval, avagy kerékbe töríssel. Az több gonosz tevők kedig tőrrel az ő érdemek szerint ölettessenek. Azoknak kedig jószágok, ha hol halálra kárhoztatnak is fiókra, avagy ha fiók nem volna is, az ő nemzetsíg szerint való attyok fiaira, vagy egyéb törvén szerint való következőkre száll. Ahol kedig Király kegyelme adattatik avagy engettetik nekik, és mind azon által az szentencia exequáltatik, tehát az ő jószágokat az fiók, vagy attyok fiai vagy egyéb utánnok való következendők, az az successorok a bíró kezéből és az peres féltől közböcsel meg válthatják. Miképpen az sentenciáknak rendiben az secunda parsban, az az ez Decretomnak második részében nyilvábban meg mondatik, WERBŐCZY első Decretomának tizen ötödik részében. AZ HÜTLENSIG nótája közt és az kapitális szentencia közt két külömbség vagyon Titulus XVI. HüTLENSÍGNEK NÓTÁJA KAPITÁLIS SZENTENCIÁTÓL KÉT KÉPPEN különbőz, első: Mert az hűtlen embernek jószága és öröksíge mind az ő része, minden nemzetjével örökké el vész, és soha az ő öröksége és jószága fiaira avagy nemzetség szerint való attyafiára az illyen hűtlen embernek, ki hűtlensígnek bűnivei kárhoztatott, még ha feit veszik is, többé nem száll. De az fiakot eresed, immár az kik nemzettek volna és nem a nemzendőket. Mert ha ez féle kárhozat után a hűtlensígnek nótájában az attya Király kegyelmét nyerheti és az ő jószágának uraságát az nemzendő avagy szü-