Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)

EGYHÁZI TISZTNEK el adásáról Titulus XI. Ez ORSZÁGBÉLI EGYHÁZI TISZTNEK EL ADÁSÁRA, AVAGY AJÁNDÉKOZÁSÁRA ki üres volna, pápának nincsen semmi hatalma, confírmaciónak [megerősítésnek] méltósága felett. Mert ez magyarországi Királyok mivel hogy ez országba minden egyházaknak, pispekségeknek, apátúrságoknak, prépostságoknak önnen magok voltának fundálói, és ez fundálásnak általa minden patrónusságnak nemit, nevezetit, választását és egyházi tisztnek el adását magoknak keresték és tulajdonították. Anakokáért ez patrónusságnak okából minden egyházi tisztnek el adása ez országba az mi Királinkhoz illik, WERBŐCZY első Decretomának tizen eggyedik részébe. SZENT ISTVÁN KIRÁLYNAK koronázattyáról SzENT ISTVÁN Királ Magyarországban koronáztatott meg urunk születíse után ezer egy esztendőbe mikor írnának, WERBŐCZYNEK ugyan azon első Decretomának tizen eggyedik részében. Ugyan ottan vagyon írván, Huszt Jánosnak eretneksíge tartott, harminc kilenc esztendeig, kit SIGMOND Király ígettetett meg, mind Ieronymussal, társával egyetembe. És az anya szentegyháznak az kívánatos békesség meg adaték, ezer négyszáz tizen nyolc esztendőben. HOGY MINDEN EGYHÁZI szemílyek és fejedelmek Királynak minden tisztessígeknek hűsigivei tartoznak Titulus XII. MlVEL HOGY EGYHÁZI TISZTEKNEK ADOMÁNYA MINDEN JÓSZÁGGAL, kik Istennek egyházához tartanak, az mi fejedelmünkre és Királyunkra nízendők. Azért minden egyházi szemílyek (akár minemű rendbeliek legyenek), kiknek itt Magyarországba várok, kastélyok, erőssígek, várasok, falujok és telekek legyen, avagy ha egyéb valami jószágot bírnának is, minden tisztessígnek hűsígivel tartoznak Királynak ő felsíginek. És idő szerint való marhájok és jószágok felől és hatalom felől és egyéb dolgok felől és kik ebből támadnának, paraszt bírák előtt, ez ország nemessinek rendi szerint tartoznak törvint állani és meg felelni, WERBŐCZY első Decretomának tizen kettedik részében. KIRÁLYNAK adományáról és azoknak értelmiről Titulus XIII. KlRÁLY ADOMÁNYÁBÓL VADNAK MINDEN URAKNAK, EGYHÁZI FEJEDELMEKNEK, százlós uraknak és ország nemessínek és egyéb ország bélieknek is, kik magyarországi korona alá vettetvén és ragasztván vadnak, akár minemű rendbeliek legyenek, minden jószágok. Az király adománya kedeg két féle, tudni illik egyik tiszta, mikor valami jószágot, ki az koronára szállott volna törvén szerint, az fejedelem valakinek szolgálattyáírt és benne való nemes jószágírt ád. Az másik mondatik elégnek, ki inscripcionak neveztetik, az az el adásnak. Az efféle, mikor valakinek szolgálattyáért valami jószágot adnak. De nem csak szolgálattyáért aggyák, hanem még pínzt is kell hozzá adni. Továbbá Király ő felsige ez magyar országi szent koronának birodalmából minden meg holtaknak jószágokból, és kiknek magok szakatt és mag nélkül meg fogyatkoztak (az mint akarja) el hagyhatja, magának hagyhatja, és másnak is, valakinek akarja, el adhatja és el kötheti, ezekre mindenkor tellyes hatalma vagyon. Az jószágok kediglen Király adományára és szent koronára két okból szállanak, tudni illik nemes embernek mindennek magva fogyatkozása miatt jószágába természet szerint való be menísből, és gonosz embereknek gonosz hűtlensígekből, WERBŐCZY első Decretomának tizen harmadik részében. Ugyan ottan vagyon írván, hogy gonosz embereknek gonoszol tött gonosságok meg büntetetlenül el ne hagyassék. Az nemessig és az parasztság egyenlő böcsben ne álléjtassék. Viszontag az hűsig és az hűtlensíg hasonlatos jutalmat ne vegyen. Azért az hűtleneknek gonoszságoknak és engedetlensígeknek, az gonosz és fajtalan embereknek is, gonosz cselekedetre való szabadságoknak meg feddésére a mi eleink közönséges akarattal úgy vígeztettek és meg erőséjtettek. Hogy ne csak azoknak jószágok, kiknek magva szakatt volna, hanem azoknak is, az kik ez ország állapattyának ellene és Király ő felsíginek méltóságának meg hántására és csúfolására vakmerőképpen magokat fel emelik, és egyebeket törvénnek igasságának kivüle háborgatnak. Még ha élnének is és magyar országi szent koronára és Királynak adományára szállanak, törvínnek kemínsígeírt és az kössígnek használatosságára ezt kívánván, hogy az gonoszoknak meg büntetéseknek példájával egyebek is meg rettennínek, és egyebek is az hűsígnek dolgának cselekedetire, hogy ha kiknek ez féle hűtleneknek és gonoszoknak jószági Királytól adattatnak, búzgóságokban fel indéjtassanak és gerjedeztessenek.