Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)
ELSŐ RÉSZE AZ HIRES NEVES MAGYAR országnak közönsíges törvényinek és szokásinak három részre való oszlásáról Titulus I. Ez DECRETOMNAK ELSŐ RÉSZÉBEN SZÓLLOK AZ DOLGOKRÓL, MELLYEK AZ szemílyeknek okára néznek, és ahoz illendők, tudni illik, az mi nemessigünknek eredetiről, szabadságáról, jószágoknak kereséséről, birodalmáról, oszlásáról, el adásáról, idegenéjtéséről, cseréléséről, idő múlásról, szálagoséjtásról, határ járásról, leány negyed és jegy ruha fizetísről, ingó marhának és álló jószágnak megböcsülléséről. Második ríszíben kedeg az dolgoknak és pereknek folyásiról, kik az fellyül meg mondott jószágok felől és egyéb dolgok felől támadnak, és onnat jövendő sentenciákról, és el járásának rendiről. Annak utánna harmadik részében törvénből való pereknek, és kereseteknek kérdésnek uta szerint, és ez országnak minden vármegyéből és Horvát országból, Tót országból és Érdélből és egyházi székről Király udvarába való fel vételéről és oda bocsátásnak rendiről és móggyáról. Továbbá szabad várasoknak törvényiről, és büntetendő perekről, és azoknak végek szakadásiról, WERBŐCZY első Decretomának első részében. EZ ORSZÁG TÖRVÉNYINEK és szokásainak első részéről, és először hogy mind az egyházi személyek, mind kedeg az paraszti urak egyenlő ' szabadságban és nemességben élnek Titulus II. TuDNI KELL ELŐSZÖR, HOGY EZEKRŐL AZ SZEMÉLYEKRŐL, MELY SZEMÉLYEKNEK törvínbeli igasságokról és szokásokról mostan cselekettetik. Az egyházi szemílyek külömbek, külömbek ismég az paraszti urak, és nemes szemílyek. És jól lehet az egyházi szemílyek, mellyeknek általa az mi URUNK, IDVEZEJTŐNK az emberi idvessíget rendelte, és parancsolta kiszolgáltatnia, az parasztiaknál méltóságosbak legyenek. De maga mind az egyházi fejedelmek és egyházaknak bírói és százlós urak, nagyságosok és nemessek, és ez Magyarország beli nagy urak, nemessígeknek okáért és idő szerint való jószágokért, nemessígeknek és szabadságoknak egyenlő képpen örülnek és az urak közzül is az szabadságba akár mellik sem nagyobb az nemesseknél, sem kedeg az nemessek közül is valaki nem küssebb az szabadságba az uraknál. És innét vagyon az, hogy egy törvínnyel, egy szokással és törvínnek egy folyásával élnek, csak hogy az ítíletben díjoknak mennyisígivel külömböztetnek. Mert az pispekek, apáturok, kik prelátusok és az százlós urak az ő díjokért száz girát, az nemessek kedeg ötven girát követnek, mint ide alá nyilvában meg mondatik. És ez köztök nem az szabadságnak okáért külömböz, hanem az méltóságnak és tisztnek okáirt, tudni illik az papi fejedelmek, papi méltóságnak okáért százlós urak kedeg tiszteknek tekintetéírt, kivel élnek és az fejedelemtől rá választatnak és emeltetnek. Honnat az királyhoz állásból avagy ölésből közeibek és az tanácsban szavoknak ki bocsájtásában elsők, az kössígnek meg öregbéjtísiben és háznak oltalmának cselekedetiben az több nemeseknél méltóságnak jószágával és tisztivel méltán vitetnek elő, WERBŐCZY első Decretomának második részében. AZ MI NEMESSIGÜNKNEK eredetiről és az birodalom az mi fejedelmünkre mint szállott Titulus III. M.INEK UTÁNNA SZENT LÍLEKNEK MALASZTYÁBÓL AZ MAGYAROK SZENT ISTVÁN Királynak cselekedéséből az igasságnak esméretire és az keresztyén hitnek vallására jöttének volna. És őtet szabad akarat szerint királlyá választották és meg koronázták volna. Minden nemesséjtésnek és jószág el ajándékozásnak tehetsíge és tellyes hatalma, mellyel az nemessek megékesültetnek és az parasztok közzül ki választattak, ez országi szent koronának birodalmára. És következvín az mi fejedelmünkre és királyunkra, az közönsígről és a közönsígnek méltóságától mind az birodalommal egyetembe szállott. Kitől immár minden nemessígnek eredeti, valami hajlandó rá szállásnak öszve szörkösztetésével egymáshoz mindenkor úgy függ, hogy egymástól el ne választathassék, és eggyik az másik nélkül ne lehessen. Mert az fejedelem sem lehet hanem az nemessek által választatik fejedelme. És az nemes sem lehet, hanem az fejedelemtől tétetik nemessé és nemesígnek méltóságával ékesültetik WERBŐCZY első Decretomának harmadik részében.
